Nincs időnk reggelizni

A Philadelphia megbízásából készült reprezentatív kutatásból kiderült, hiába tartjuk fontosnak a reggelizést, sok esetben alig szánunk rá pár percet vagy teljesen elmarad

 

Sokunk számára indul el nehezen a nap: rohanunk, nincs elég energiánk, esetleg még a hangulatunk is ingadozó egészen ebédidőig. Jól tudjuk, hogy a reggelizéssel mindez elkerülhető, sok esetben mégsem szánunk rá időt - derült ki az Philadelphia megbízásából készült Ipsos kutatásból.

 

A reggeli fogyasztása lényeges. Ilyenkor töltjük fel szervezetünk energiatárát - ez segít a vércukor szinten tartásában -, serkenti az agyműködést, alapvető tápanyagokat juttatunk szervezetünkbe, és nem utolsó sorban segít vonalaink megőrzésében, hiszen az elhízás egyik fő oka a rendszertelen táplálkozás.

 

A világ egyik vezető krémsajt márkája úgy döntött, hogy reprezentatív kutatást készít arról, mennyire tartjuk fontosnak mi, magyarok a reggeli étkezést, hányszor ülünk le az asztalhoz a nap kezdetekor és mi alapján választunk ételt. A 600 fős mintavétellel készült felmérésből kiderült, hogy lényeges számunkra a reggeli, a megkérdezettek egyhetede tulajdonít szerepet neki rendszeresen. A válaszadók 58%-a minden nap, 12%-a többször egy héten, 23%-a ritkán, míg 7%-a szinte soha nem fogyaszt reggelit.

 

„Örülök, hogy a magyarok többségének fontos a reggelizés, de ez az arány lehetne magasabb is, mert, nem csak a napunk indul több energiával, hanem egészségünket és ideális testsúlyunkat is könnyebb megőrizni, ha nem marad ki a nap egyik legfontosabb étkezése" - mondta Dusa Fanny dietetikus szakértő.

 

A kutatásból az is kiderült, hogy az emberek felénél különbözik a hétköznapi reggelizés a hétvégitől.  A válaszadók élethelyzetétől, ennek következtében a szabadidejétől is függ, mennyi idő jut elkészíteni és elfogyasztani a reggelit. Hétköznap a megkérdezettek 28%-a kevesebb mint 10 perc, 61%-a 10-20 perc alatt készíti el és eszi meg az ételt, ezzel szemben sokan (43%) hétvégén fél órát is rászánnak a közös családi reggelizésre.

 

A soha nem reggelizők csoportjának 68%-a az időhiányra hivatkozik, és szerintük a rohanás miatt nem marad elég idő a reggelire, 43%-a pedig egyszerűen nem érez éhséget ébredés után.

 

A felmérés érintette a reggeli kiválasztásának főbb szempontjait is. Elsődleges feltétel, hogy az étel egészséges legyen, de mérvadó az is, hogy finom, gyorsan és könnyen elkészíthető, valamint laktató legyen az ennivaló. A válaszadók a csökkentett kalóriatartalmú vagy laktózmentes ételek iránt kevésbé érdeklődnek.

 

„Érdekes eredmény, hogy az egészséges reggeli fontosabb a városokban élőknek, mint a fővárosi lakosoknak" - emelte ki Závecz Tibor, a kutatás vezetője. „Az, hogy a reggeli jóízű és finom legyen, a férfiaknak fontosabb, mint a hölgyeknek. Lehet, hogy valóban van alapja a mondásnak, miszerint a férfiakhoz a hasukon át vezet az út."

 

A reggeli elkészítéséhez a válaszadók 90%-a használ vajat, vajkrémet vagy margarint, 57%-a pedig sajtkrémet. Szendvicsekhez a megkérdezettek több mint 70%-a vásárol sajtkrémet.

 

 

Van még mit tanulni az immunerősítésről

Egészségtudatosság a magyar családok körében

Egészségtudatosan élsz, figyelsz a vitaminpótlásra, a táplálkozásra, esetleg immunerősítőt is szedsz? Mindez nem elég - derült ki az Ipsos és a Zewa® legfrissebb közös reprezentatív kutatásából. A vírusok, fertőzések száma ezek mellett is magas a magyar családokban.

Egy 600 fős felmérés a kisgyermekes anyukák körében rávilágít az őszi-téli megbetegedések gyakoriságára és ezek megelőzésének lehetséges alternatíváira. A kutatásból kiderült, hogy a magyar családok körében nagyon fontos a gyermek immunrendszerének erősítése, szinte 100 százalékuk kiemelten fontosnak tartja annak normál működésen felüli támogatását.

Elsősorban az ősz az az évszak, amikor az immunrendszer erősítését időszerűnek tartják az anyukák. A gyermek közösségbe kerülése mindig kihívások elé állítja a szervezetet. A megkérdezettek több mint fele szerint leginkább ősszel szükséges az immunerősítésre odafigyelni, további háromtizedük azonban úgy véli, hogy elsődlegesen télen elengedhetetlen az immunrendszer támogatása. Minden hatodik válaszadó nem tudott dönteni, ők minden évszakot egyformán kiemeltnek tartanak ebből a szempontból. Ez utóbbi szám azonban nagyon kevés.

„Jó lenne, ha a szülők egész évben odafigyelnének a betegségek megelőzésére. A kutatásból az is kiderült, hogy az anyukák a kezdődő tüneteknél még nem viszik el gyermeküket szakemberhez. Én azt mondom, mindig forduljunk orvoshoz, amikor bizonytalanok vagyunk, nincs buta vagy felesleges kérdés. Inkább ezerszer feleslegesen, mint egyszer későn. Ugyanakkor rendkívül fontos az egészséges táplálkozás, a szabad levegőn töltött idő és a testmozgás" - mondta Dr. Gyarmati Andrea gyermekorvos.

Az immunerősítés elsődleges, természetes eszköze a zöldség és a gyümölcs fogyasztása. Majdnem minden szülő, a megkérdezettek 96%-a - évszaktól függetlenül - ad zöldséget, gyümölcsöt gyermekének és a vitaminok szedése is rendkívül népszerű, bár utóbbi a már említett kiemelt időszakban. A C-, D- és multivitamin adása is általánosan elterjedt, azonban a homeopátiás készítmények, a gyógynövények, vagy egyéb természetes kivonatok alkalmazása inkább időszakosan vagy kúraszerűen jellemző.

A válaszadók csaknem felének környezetében még ma is használnak hagyományos, textil zsebkendőt, ami meglepő, hiszen ez nem éppen a higiénikus megoldások közé tartozik, főleg ha az egészség megőrzéséről beszélünk - ennek használata sajnos kitűnő lehetőséget ad a vírusos és bakteriális fertőzések terjedésére. A kapott válaszok alapján az anyukák közel 80%-a nyitott az újdonságokra, innovációra, hiszen rendszeresen, vagy alkalmanként használnak antibakteriális és fertőtlenítő hatású termékeket - legyen szó törlőkendőről vagy kézfertőtlenítő gélről.

A családok csupán kevesebb, mint egytizedében nem volt az elmúlt egy évben vírusos megbetegedés. Jellemzően az esetek 57%-ánál 1-2 megbetegedés volt a válaszadó közvetlen családjában, további 34%-nál pedig még ennél is gyakrabban fordult elő valamilyen infekció. Hogyan lehet, hogy a tudatos immunerősítés mellett, mégis ilyen magas a megbetegedések száma?