Telekkönyv és történelem

-   Van egy fantasztikus történetem, ezt írd meg!

-   Ne haragudj, de ez nálam nem így működik. Mások történetével tele van a hócipőm.

-   Legalább hallgass meg. Barátom apja éppen száz éves lenne.....

-   Hagyjál ezzel békén. Engem inkább a mai történetek érdekelnek.

-   Szóval 1917.ben született és húszéves korában örökölt egy háromszáz négyszögöles telket Mátyásföldön. Családi segítséggel gyönyörű házat épített rá, Haidekker kerítés, a kertet tele ültette gyümölcsfákkal, érted?

-   Hová akarsz kilyukadni?

-   1941-ben hadat üzentünk a gaz muszkáknak, jött a behívó. Az apa gondosan áramtalanított, elzárta a vizet, gázt, becsukta a házat és bevonult katonának védeni a hazát a Donnál.

-   Hát ami azt illeti, úgy megvédte, hogy attól koldultunk.

-   Az első összecsapásban hadifogságba esett, ahonnan 1946-ben tért haza. Nagy meglepetés érte, egy család elfoglalta a házát. Még ennél is nagyobb baj volt, hogy elbirtoklás címén tulajdonjogot szereztek, telekkönyvileg is átírták az ingatlant a szemfüles család nevére. Következett a panasz a hatóságoknál, akiknek akkor kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy ilyesmivel bíbelődjenek. A pert részben megnyerte, valami kártérítést fizetett, de visszamehetett a saját otthonában.

-   Akkor győzött az igazság, a többi nem érdekes.

-   Stop! A házat 1952-ben államosították arra való hivatkozással, hogy ilyen értékes házat csak egy kizsákmányoló osztályellenség építhetett akkoriban. Szerencsére bérlőként ott maradhatott, persze bérleti díjat kellett fizetnie a megyei tanács lakásgazdálkodási osztályának. Először kisebb volt a lakbér, aztán folyamatosan  emelkedett. Egészen 1977-ig, sajnálatos haláláig. A ház bérleti jogát a barátom kapta meg, aki addigra kétgyermekes családapa lett..Ő is fizette a díjat a tanácsnak, majd rendszerváltás után a települési önkormányzat humánpolitikai csoportjának egészen 1994-ig.

-   Jó mi ebben a fantasztikus?

-   Stop! 1994-ben felajánlották a lakás megvételét. Részletre, kedvező kamatozási feltételekkel. Barátom boldogan beleegyezett, a visszavásárolhatta azt, ami eredetileg is az övé volt. Új tulajdoni lapot is kapott. Telt-múlt az idő, a gyerekek kirepültek a fészekből, családot alapítottak. Barátomnak kicsi volt a nyugdíja, ezért az ingatlan átruházása fejében életjáradék-szerződést kötött egy ügyvédi irodával. Azok rendesen fizetik havonta a járadékot, nyugdíjpótlást. viszont övék lett az ingatlan tulajdonjoga, amely a történelem folyamán hatodszorra változott meg, míg a ház maradt a helyén.

-   Várj csak, a tulaj először az apa, aztán a házfoglaló család, majd újra az apa, aztán az állam, majd a barátod, végül az ügyvédi iroda. Ez tényleg hat. Ha tudnád ezt valamivel bizonyítani.......

-   Itt vannak a telekkönyvi kivonatok, a tulajdoni lapok, elhoztam! Megírod?

-   Majd meggondolom, mindenesetre köszönöm.

 

Láng Róbert