Társadalmi gyorsulás

A XX. század utolsó harmadában kezdődött a társadalmi gyorsulásnak nevezett jelenség. Az idősebbek fiatalabbak lettek. „Vén arcom simogatod" írja Ady (Ifjú karok kikötőjében) múzsájához, Böhm Arankához. Nem tudom, mikor költötte, a Nyugat 1912/20. számában mindenesetre megjelent. Ady 35 éves volt ekkor.

   Akárhogyan lesz, immár kész a leltár, éltem, és ebbe más is belehalt már, írja József Attila 31 éves korában (Kész a leltár). Petőfi is idősnek érezte magát 25 évesen: Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem, Hogy vállamon huszonöt év van már...(Szülőföldemen). Kosztolányi 40 évesen írt verséből: Fekszel, nyitott szemekkel, mint majd a sírban (Ha negyvenéves....)

   Szóval eleink már fiatalon idősnek tartották önmagukat, közel érezték utolsó napjaikat. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. Átalakult a családmodell, a szülők kevesebb gyermeket vállalnak. Míg a XX. század első évtizedében hat gyermek volt jellemző, addig az utolsó évtizedben legfeljebb két gyermek nevelkedett egy családban. Ők viszont több és jobb minőségű élelemhez jutottak.

   Növekedett a születéskor várható átlagos életkor. Ez a mutató Magyarországon a következő. 1900-ban 48 év. 1950-ben 69 év. 2000-ben 76 év. Míg az első világháború idején 168 centiméter volt a fiatal férfiak átlagos testmagassága, addig ma a 20 év körüli fiatalemberek átlagosan 178 cm magasak. Ennek arányában testsúlyuk, izomtömegük is megnövekedett.

   Magasságuk, erejük változása következtében a 10-16 éves korosztály gyakran a felnőttekhez hasonlóan érzi magát. Óvatosan fogalmazva elő-előfordul egyeseknél a dohányzás, italozás, nagy ritkán a kábítószer fogyasztás, törvénysértés is. Nem beszélve a korai szexuális életről, amely tulajdonképpen a Családi Otthonteremtés Kedvezmény (CSOK) előszobája.

   Száz évvel ezelőtt egy 25 éves fiatalembernek egzisztenciája volt (ha nem vonult be katonának), ma egy 25 éves jó esetben pályakezdő, garantált minimálbérrel. Ha valamire vinni szeretné, például családot alapítani, önálló lakásban lakni, a szülők, nagyszülők besegítése nélkül akkor sem lehetséges, ha a fiatalember inaszakadtáig dolgozik, káros szenvedélye nincs, takarékos. Akkor sem.

   Az én korosztályomnál természetes volt, ha a szülők nyugdíjba mentek, a gyerekek havi rendszerességgel anyagilag támogatták őket. Ma ez a helyzet fejre állt. A társadalmi gyorsulás ezen a téren kibicsaklott. Toldy Mária énekli Kalmár Tibor dalát: Keresem az édes páromat, hisz ilyenkor a lány még válogat, de beleszólni ebbe nem hagyok. Húsz éves vagyok. (Drága Szüleim! Az életembe beleszólni nem hagyok. Csak tartsatok el, a többi az én dolgom.) Ennyit a társadalmi gyorsulásról.

Láng Róbert