2017. első negyedév ingatlanpiaca

Erős márciusi forgalom jellemezte az ingatlanpiacot, amely ugyan 7%-os elmaradást mutat az egy évvel korábbi értékhez képest, mégis jelentősen túlmutat a tavalyi második féléven. Ahogy a Duna House korábban becsülte, 2016. második felét jellemző tranzakciószám gyengülés fő oka a korábban meredeken emelkedő ingatlanárak volt, melyet követően a piacnak szüksége volt egy adaptációs időszakra, ahol a vásárolni szándékozók kivárták az árak további irányát.

A márciusi tranzakciószámok, de már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldalon nincs további várakozás egy esetleges árcsökkenésre. Ezt támasztja alá az az adat is, miszerint nő a saját célra vásárlók aránya a befektetőkhöz képest.

  84 pontra csökkent márciusban a Keresleti Index, mely elmarad az egy évvel ezelőtt mért értéktől, viszont így is magasabb, mint ami 2016. második felére volt jellemző.

 

  Három pontot csökkent a Duna House Országos Lakásindex értéke 2017. I. negyedévében az előző év végéhez képest. A lakások ára reál értéken, azaz a fogyasztói árindexszel deflálva, 94 ponton stagnált az év első negyedévében. Mind az Országos Panel-, mind a Téglalakás Index csökkent az előző negyedévhez képest. Így a 2017. I. negyedévi érték Panel Index esetében 125, Tégla Index esetén 111 pont volt.

  Nyugat-Magyarországon három ponttal csökkent a Panel Index értéke. Ezzel szemben a Tégla Index az ország nyugati felében egy ponttal növekedett. A keleti országrészben csökkent a Panel- és a Tégla Index értéke is. Előbbi csökkenés mértéke öt, utóbbié tíz százalékpont volt.

  Budapesten mérséklődtek a téglalakások árai, a Tégla Index két ponttal csökkent az előző negyedévhez képest és jelenleg a 123-as értéken áll. A panellakások ára ezzel szemben megállíthatatlan, további növekedés figyelhető meg így év elején is. Az index elérte a 155-ös nominális szintet. Az országban egyedül Budapesten nőtt a Panel Index értéke, vidéken ezzel szemben kisebb-nagyobb mértékű csökkenés volt az első negyedévben.

 

  A Közép-Magyarországi régiót leszámítva, vidéken, a Nyugat-Dunántúlon vásároltak legmagasabb fajlagos- és négyzetméter áron is panellakást (217eFt/m2). Az Észak-Alföldi régió négyzetméter árai épphogy elmaradtak a dunántúli értéktől. A legalacsonyabb négyzetméter áron - 146 ezer Forintért - az Észak-Magyarországi régióban lehetett lakást vásárolni.

A fővárosban Dél-Budán volt legmagasabb a panellakások négyzetméter ára év elején, amely szinte elérte a 400 ezer Forintot is. Legolcsóbban Dél-Pesten lehetett panelt vásárolni, a két terület között közel 100 ezer forintos volt a négyzetméterár különbsége.

  A tégla lakások esetében a közép-magyarországi adatok kiugróan magasak. Az Észak-Alföldi régióban volt a második legmagasabb a négyzetméterár, de a kettő között nagy volt a szakadék, 478- és 292 ezer Ft/m2. Csakúgy, mint a panellakások esetében, az Észak-Magyarországi régióban lehetett legalacsonyabb, 163 ezer Ft-os négyzetméter áron lakáshoz jutni.

Budapesten Észak-Budán és a Belvárosi kerületekben haladta meg az 500 ezer forintot a lakások négyzetméter ára. A fővárosban nem volt olyan környék, ahol 400 ezer forint alatt lehetett volna egy négyzetméter téglalakást vásárolni.

 

  A Duna House adatai szerint a panellakások esetében az Észak-Alföldön volt lehetőség a legnagyobb alkura, átlag 6 százalékot lehetett csökkenteni az eladási áron. A budapesti belvárosban nem szívesen engedtek az árakon, csupán 2 százalékos volt az alku mértéke. A tégla lakások esetében ugyanakkora volt a legkisebb és a legnagyobb alku nagysága is, mint a panelek esetében. A 6 százalékos alkura Észak-Magyarországon, a 2 százalékosra az Észak-Alföldön volt lehetőség. Házak esetében nagyobb, 6 és 9 százalék közötti engedményt lehetett elérni. Legtöbbet az Észak-Alföldön kényszerültek engedni az eladók, míg legkevesebbet Pesten.

 

  Budán és Pesten is legnagyobb arányban 40-60 négyzetméter közötti lakásokat értékesítettek. A budai oldalon a kisebb méretű lakásokon kívül nem ritkák a 160 négyzetméter környéki alapterületű ingatlanok sem, arányuk elérte idén a 14 százalékot. 2016-hoz képest Budán a 40-60 és a 160 négyzetméter fölötti lakások aránya nőtt.  A Duna mindkét oldalán nőtt a 450 ezer forint négyzetméterár felett értékesített lakások aránya az előző év azonos időszakához képest.

  Vidéken a legtöbb magasabb négyzetméter kategóriában nőttek az értékek az előző évhez képest. A magasabb négyzetméterárú lakások (200-250 ezer forint felett) aránya nőtt 2016. első negyedévéhez képest. Pest megyében a 25-40 millió forint között értékesített lakások aránya meghaladta az előző évi szintet, de a 15 millió forint alatti ingatlanok aránya elmaradt a korábbi értékektől. A közép-magyarországi értékek nélkül, vidéken a 10 millió forint felett eladott lakások aránya meghaladta a korábbi év értékeit.

 

 

CsatolmányMéret
69_Duna_House_Barometer_HUN.pdf1.45 MB
DH_rendkivuli_kozzetetel_20170412_reduced_size.pdf130.49 KB