Vajdahunyad vára

1979 tavaszán feleségemmel Erdélyben jártunk, sok várost érintő autóbusz körutazáson vettünk részt. Idegenvezetőnket megkértük, hogy Déva és Arad között ejtsük útba Vajdahunyad várát. Szerettük volna megnézni azt a helyet, ahol Szilágyi Erzsébet levelét megírta. Megérkezve a megyei jogú nagyváros, Vajdahunyad (Hunedoara) főterére, azt hittük egy természeti katasztrófa közepébe csöppentünk. Vastag por-füst-vasszemcse-korom keverék borított be mindent. Fulladoztunk.

   Az útikönyvek nem említették, hogy Románia legnagyobb vas- és acélkohászati központja, a húszezer embert foglalkoztató Siemens-Martin kemencék gyáróriása a közelben található. A környezetvédelem Nicolae Ceaucescu birodalmában ismeretlen fogalom volt. (A soklépcsős elbocsátások után ma is működik a gyár, jóval kisebb kapacitással és remélhetőleg kisebb környezetszennyezéssel.)

   A hatalmas földbirtokot Zsigmond király adományozta a Hunyadi családnak. A területén fekvő kisebb várat  „törökverő" Hunyadi János, Magyarország kormányzója, erdélyi vajda, építette át hatalmas ötszintes palotává, tornyokkal, loggiával, bástyákkal, kápolnával, lovagteremmel, kazamatával. Stílusa meghatározhatatlan, a gótika, román és reneszánsz építészet egyaránt jellemző a rá, mégis harmonikus, egységes képet mutat. A XIX. században a tragikus sorsú Rudolf főherceg számára külön palotaszárnnyal bővítették, a trónörökös kedvelt tartózkodási helye lett. Többször is villámcsapás okozta tűz pusztított a várban. Az 1848-as forradalom és szabadságharc után hivatalok működtek benne.

   A lovagvárban, ahogy a helyiek nevezik, néhány helyiséget múzeumnak rendeztek be, én inkább emlékszobáknak mondanám. Restaurálásra vágyó freskók, könyvek, metszetek, levelek, gipsz címerek, korabeli használati tárgyak árválkodtak a tárlókban. Legalább a Hunyadiak családfáját ábrázolták volna az egyik üres falon.

   Alpár Ignác, a kor talán leghíresebb építésze megbízást kapott a fővárostól a Vajdahunyad vár korhű másolatának megépítésére a Városligetben, a Honfoglalás ezeréves évfordulójára.  Ma a kastély ad otthont a Mezőgazdasági Múzeumnak. A romantikus historizmus egyik legszebb magyarországi alkotását a rendszerváltáskor nyilvánították műemlékké. Az épületet körbe ölelő Városligeti-tó egy mesterséges szigetén áll, amelyet négy hídon lehet megközelíteni. Belső udvarában találjuk, Anonymus szobrát és az 1220-ban épült Jáki Templom korhű mását is.

   Alpár Ignác többször is járt az erdélyi várnál. Rajzokat készített, méreteket vett statikai számításaihoz. Nem sejthette, hogy másfél évtized múltán csak útlevéllel és romániai vízummal tehetné meg ugyanezt.

   Remélem a nagy átalakítási láz a Városligetnek ezt a gyöngyszemét érintetlenül hagyja.

Láng Róbert