A Városliget tájépítészeti megújításának tervei

A Liget Projekt tájépítészeti terveinek elkészítésére kiírt pályázatot 2016-ban a Garten Studio nyerte meg. Nem sokkal később el is kezdődött a tervezőmunka. Hol tart most, milyenek lesznek a Városliget megújuló zöldfelületei és a park létesítményei? Erről kérdeztük a pályázat után egy évvel Szloszjár Györgyöt, a Garten Studio vezetőjét

Mit tart tervük legfőbb erényének?

Talán azt, hogy Nebbien Henrik kétszáz évvel ezelőtti, eredeti koncepciójának helyreállítása mellett tettük le a voksunkat. Ez egy érett tájképi kompozíció volt, s ahol lehet ennek a térszerkezetéhez, arányaihoz térünk vissza.

A kiírásban is eleve fontos szerepet kapott a kert történetisége.

Igen, de azt hiszem, a Nebbien-féle koncepciót a mi tervünk hozta vissza legkarakteresebben. Tudomásul véve persze, hogy azóta a területből jelentős részeket lecsatoltak. A vasúthoz, az Állatkerthez, a Hősök teréhez, a Kós Károly sétányhoz, a múzeumokhoz. Mégis, ha valaki a tervünkre ránéz, nem egy fragmentált koncepciót lát, hanem egy átfogó tájépítészeti szemléletű tervet. Tehát azt hiszem, ez a legfőbb erénye, hogy ezt a történeti, tájképi jelleget a legmarkánsabban tudtuk megjeleníteni.

 

A leglátványosabb két eleme ennek, a Városligeti tó visszaalakítása és az Olof Palme sétány szinte teljes eltüntetése. Említhetnénk persze a Kós Károly sétány autómentessé tételét is, de ott azért a fő nyomvonal megmarad, széles promenádként. Ezek közül talán az Olof Palme sétány kiiktatása szorul leginkább magyarázatra, hiszen annak is volt történeti hagyománya, ez volt az Andrássy utat és a Stefániát összekötő kocsikorzó útvonala a XIX. század végén.

Az Olof Palme sétány megszüntetése a Nebbien-féle térszerkezet, különösen a rondó körüli területek visszaalakítása miatt történik. A Városligeti fasor vonalában az egykori rondó körkörös, háromosztatú útvonalakkal körbezárt körsétány volt, egy kapumotívummal a fasor felé. Körülötte pedig sejtes, gömbölyded formákba rendezett ágyások, növényfelületek terültek el, közöttük szabálytalan útrendszerrel. Ezt vágták át a XIX. század végén a kocsikorzóval. Ha vissza akarjuk hozni az eredeti kertszerkezetet, abba nagyon nem fér bele, hogy ezt egy sugárútszerű útvonal kettészeli. És bár a ligeten át a Stefániára való kikocsizás emlékezete máig megvan, de ez már csak emlék, a valóságban nem létezik. Ráadásul a gyalogosforgalom is csekély a Stefánia felől. Egyedül a kerékpárosok használják intenzívebben ezt az útvonalat, de nekik helyette tudunk alternatívát kínálni a ligeten keresztüli gyors és andalgós áthaladásra egyaránt.

Az nem okozott problémát a parkrekonstrukciós törekvésekben, hogy az új Néprajzi Múzeum belevág a hajdani rondó szélébe?

Nem vesz el többet, mint a jelenlegi parkoló, és az építésznek túl nagy mozgástere sem volt, hiszen az épület helyét ide jelölte ki a szabályozási terv. Viszont pozitív gesztust gyakorolt a rondó és az itt álló 56-os emlékmű irányába azzal, hogy az épület itt, a találkozási ponton egészen a föld alá hajlik. Az, hogy a rekonstruálandó rondó egy csonka kör lesz, sajnos adottság. Más kérdés, hogy mennyire akarjuk majd ezt az elmetszettséget hangsúlyozni az ágyások és az épület találkozásánál.

 

Lesz konflis a ligetben?

Megvan a lehetősége, hogy látvány vagy turisztikai jelleggel majd legyen valamilyen nem robbanómotoros jármű, ami körbejár a ligetben, ez lehet akár egy lóvontatta jármű is, de külön kiépített infrastruktúrája nem lesz.

Az Olof Palme házat is nehezebb lesz megközelíteni az Olof Palme sétány nélkül, hiszen e mellett vezetett el az út.

Pontosabban mögötte. Most azonban az épület visszanyeri az eredeti bejáratát. Hisz az a homlokzata, ahonnan az utóbbi időben a bejárás volt, az igazából a hátulja. A főbejárat most visszakerül a keleti oldalra. Előtte rózsakert és szökőkút létesül, ami felértékeli az érkezési pontot, és helyrebillenti a ház arányait. A királydomb felőli hátsó terasz pedig a nyitott, zöld térségre néz majd.

A tó változásairól szólva kezdjük talán azzal, hogy miből fog táplálkozni a tó, ha nem a Széchenyi Fürdő vizéből.

Én nem mondtam, hogy nem abból fog.

Akkor miképp válik élővé, hiszen mint Radó Dezső nyolcvanas években kiadott könyvében is olvashatjuk, épp azért nem sikerült vízinövényeket maradandóan visszatelepíteni a vízbe, mert a Széchenyi Fürdő használt vizét nem bírták. Azóta sem.

Készül egy Liget-szintű vízstratégia is, amely pontosan arról szól, hogy milyen vizeket milyen célra veszünk ki, és használunk fel. Tény, hogy a tó táplálására nagy mennyiségű termálvizet használunk, napi 3-4 ezer köbmétert, amely részben elpárolog, részben túlfolyóval a csatornahálózatba távozik, tehát nem hasznosul például a park zöldfelületeinek öntözésére. Mi a tavat egy lépcsőzetes mederrel képzeljük el, mégpedig úgy, hogy a fölső tónál át tudjon bukni a víz a mederben áthaladó kisföldalatti betonalagútja fölött, s a tófenék egyre mélyüljön aztán az alsó tó felé. Lesznek pontok, ahol a két méteres vízmélységet is el fogja érni. A csónakázás jelenleg csak a jégpálya melletti szakaszon lehetséges. Mi szeretnénk elérni, hogy a Széchenyi-sziget körbecsónakázható legyen és még a visszaállított Páva szigetet körülölelő tóágba is be lehessen evezni egy darabon.

 

Jelenleg hány ponton érkezik víz a tóba?

Egy ponton, a Robinson étteremmel szemben. Mi továbbra is alapvetően a használt termálvízzel számolunk a tó táplálásánál, de fogunk telepíteni egy tisztítóművet és sokkal több helyen engedjük be illetve ki a vizet, ezzel is javítva a tó vízkormányzását, oxigénellátását. Négy-öt helyen tervezünk új befolyót. A projekt kapcsán a termálvíz energetikai célú hasznosítása is szóba került. Ami azt jelenti, hogy ezzel tudnák fűteni az új épületeket, a hűtéshez pedig hidegvizes kutakat fúrnának, Adott esetben ezek vizét szintén hasznosíthatjuk a tó táplálására, illetve öntözésre is. Alaptörekvésünk arra irányul, hogy a jelenlegi öntözés nélküli zöldfelületek vízegyensúlyát helyreállítsuk. Ez is indokolja az új kutakat. Lesznek más vízforrások is. A kis tó például részben az Új Nemzeti Galéria tetejéről lefolyó esővízből táplálkozik majd, részben pedig kútvízből.

A tómeder betonja megszűnik?

Részben megszűnik, de a mederátépítési tervünk még nincs meg részletesen. Ha élővé akarjuk tenni a tavat, márpedig ezt szeretnénk, akkor el kell érni, hogy csak a műjég területe legyen az, amelyet télre vízmentesítünk, mobilgátak segítségével, mégpedig úgy, hogy ehhez ne kelljen leereszteni az egész tavat, mert azzal az élővilág sérül. A jelenlegi betonmederrel az is baj, hogy egyenletes a mélysége, nincsenek benne mélyebb telelőhelyek a halak számára, márpedig ilyenekre szükség van, már csak ezért is bontani kell. A mostani egy méter körüli vízmélység teleléshez kevés. Másfelől viszont nem lehet teljes egészében a betonmedret felszámolni, egyebek mellett azért, mert a tó alatti réteg vízáteresztő. Ha fölnyitjuk a betont, valami mással kell szigetelni a tavat, például bentonit paplanos szigeteléssel, amelyen a nád gyökérzete már át tud nőni.

 

A vár alatti szigetparton egy nádas látszik a látványterveken, amelybe móló vezet be. Több helyen tervezik az élő vízpart visszaállítását.

Az a rész, amelyet említ, most is viszonylag be van nőve. Olyan helyeken gondolunk vízi, vízparti növényzetre, ahol a sétány eltávolodik a vízparttól. De lehet nyíltvizes részeken, szigetszerűen is ilyen vegetációt kialakítani.

Szökőkutakat is látunk majd az újjávarázsolt tóban, bár szökőkutak voltak is.

Igen úszó szökőkutak vannak és maradnának is. Részben a látvány miatt, részben levegőztetési céllal. Ami újonnan felmerült, hogy a földalatti alagút hátán átbukó vízlépcső és a Millenniumi híd közötti részen egy külön kezelt, tisztán tartott medencerészen lenne esetleg egy látványos, magasra lövellő szökőkút és programozott vízjáték, viszont ez elég költséges.

A hidak kapcsán: ismert, hogy a Vajdahunyadvár szigetét, a mai Széchenyi-szigetet valaha Drótszigetnek nevezték az oda átvezető függesztett fémhídról. Ezt visszaidézik valamiképp a tervezett öt új híd valamelyikén?

Pont erre a szigetre nem épül új híd, egyéb helyeken pedig indokolatlan lenne ugyanazt a szerkezetet másolni. Persze, mi is kísérleteztünk vele, hogy vissza lehet-e hozni, de az derült ki, hogy ez most ide nem alkalmas. Annyit ígérhetek, hogy az új hidak némelyikénél gondolkodunk a régi dróthídkorlát rombuszos kiképzésének megidézésén. De nem „drót", hanem vasbeton alapszerkezetű hidak lesznek, amelyek azonban a részletek kidolgozásánál nem fogják a finomságot nélkülözni

Egy másik téma: az aszfalt és a burkolt felületek sorsa. Szóba került, hogy a Hősök tere kövezetét felbontanák. De az önök tervében ez nem látszik.

A tér a jelen tervezésnek nem volt tárgya. De van róla véleményünk. Én azt gondolom, hogy a díszburkolatos rész körüli több sávnyi aszfalt, amennyiben a tér nem fog szerepet kapni többé a közúti közlekedésben, márpedig nem fog, akkor mindenképpen felbontható, zöldíthető. A díszburkolatos rész elegendő szabad helyet ad itt, léptékében elégséges a szoborcsoporthoz is. De még egyszer mondom, ez nem része a tervezésünknek.

A Kós Károly sétány is megszűnik mint autóút. Ez mindenki által pozitívan értékelt része a tervnek. Azonban a nyomvonala megmarad és egy kockaköves valódi sétány válik belőle. Tehát nem zöldfelületté válna.

Ez így csak részben igaz. Az út két szélén a két járda ténylegesen zöldfelületté válik. Sőt a középső útfelületből is faragunk kicsit. Tehát a - járdákkal együtt -  körülbelül tizenhét méter széles út mintegy tízre keskenyedik, melynek egy része aszfalt, másik része sima, vágott felületű kőburkolat lesz. Így a korzózók és a biciklisek egyaránt kényelmesen közlekedhetnek majd itt.

 

Hogyan alakulnának a parkban a zöldfelületi arányok százalékban és minőségben.

A Liget Projekt garantálta és a szerződésünknek is része, hogy a zöldfelületi fedettségnek nőnie kell, legalább hatvanöt százaléknak kell lennie a számított értéknek, amiből hatvanegy százalék terepszinten teljesül. Ezeket a számokat tudja a vázlatterv, és tudni fogja a park, némi tartalékunk is van még. A növekedés egyrészt abból adódik, hogy ténylegesen elbontunk jelentős aszfalt- és betonburkolatokat, például a felvonulási téren lévő nagyparkolót, amelynek helyén fásított promenád lesz. De beleszámít az élővé tett tó is, amelynek jelenleg csak egy része számít zöldfelületnek, az, amelyben állandó vízborítás található.

Akkor essen szó a növényzetről is. Több fa kerül a ligetbe. Ahogy látszik, többségében az utak mellé.

Nebbien tervének van egy kellemes, arányos térszerkezete. Aki rápillant az általa tervezett parkra, az nem egy homogén erdőt lát, hanem egy olyan közparkot, amelyben a sűrűségek, a ligetes, bokros részek és a nagy, nyílt gyepek jó dinamikájú együttessé állnak össze. Ilyen egy érett tájképi kert. Persze, az elhanyagoltabbakban aztán jelentkezik az elvadulás, sok sarjról nőtt, magról nőtt, oda nem tervezett fás növény jelenik meg. És a park karaktere ezáltal folyamatosan elenyészik. Ez például az Orczy-kertre, vagy sok kastélyparkra is igaz, nemcsak a Városligetre. Nekünk az a vállalt feladatunk, hogy az eredeti karaktert erősítsük, a gyomfákat távolítsuk el, a helyreállított úthálózatot pedig erősítsük meg fasorokkal, illetve itt-ott létesítsünk sűrű foltokat.

Milyen fajokkal szeretnének bővíteni. Olvastuk, hogy sok tiszafát képzelnek el. Ez nem annyira szimpatikus növény, nemcsak a színe mérgeszöld, hanem valóban mérgező is. Igaz, sokáig él.

A tájképi kerthez kellenek ezek a sötétebb foltok is. A vázlatterv egyébként még nem megy bele fajok konkrét elhelyezésébe. Három dolgot fogunk majd figyelembe venni ennek tervezésénél. Nebbien fennmaradt, eredeti növénytervét, ezt most fordítják németből (úgy értesültünk kötetben is meg fog jelenni), ez az egyik nagyon fontos igazodási pont. Ő egyébként olyan fajokat is használt, mint például az akác, a feketefenyő. A másik, hogy a mostani faállomány egészségi állapota alapján milyen fajták érzik jól magukat. És akkor ehhez adódnak majd olyan egyéb várostűrő fajok, amelyek beleillenek ebbe a kompozícióba. Plusz lesz egy-két speciálisabb dolog, mint a kis botanikuskert, amelyet kicsit diverzebbé szeretnénk tenni a mainál. Továbbá ott lesz a rózsakert, a kis tó.

Mondjon néhány fafajt, hogy ne csak a tiszafára emlékezzek.

Platán biztosan lesz. Láthatóan jól vannak a ligetben. Több is megvan még azokból a példányokból, amelyeket József nádor hozatott egykor az alcsúti kastélyparkból. Lesznek biztosan füzek, egy-két szép fekete nyár. A fasorokban juhar, hárs, kőris, de ahogy mondtam, még nincs kész növénykiültetési tervünk.

A gyepek?

Minél fajgazdagabb, biodiverzebb életközösségekre törekszünk. Az öntözés megoldásával lehetnek végre nagy, nyílt napozóhelyek, mint a Nagyrét, a Királydomb  környéke, ahol nyírt, karbantartott fű lesz. És lesznek olyan részek, ahol ez átmehet magasabbra hagyott, vadvirágokkal teli biodiverz gyepekbe, akár egy látványos, éles határvonal mentén elválasztva ezeket a nyírt részektől.

 

Lesz rózsakert is. Korábban volt ilyen a ligetben?

A ligetben kimondottan nem, de most az Olof Palme ház elé tervezünk. Mindezt a „rózsaspecialistákkal" együttműködve. Nemzeti rózsagyűjtemények sokfelé vannak, sok helyen kastélyok kertjében. Erre emlékeztet majd az Olof Palme ház melletti rózsakert is, amely egy szimmetrikus díszkert lesz. Tudjuk, hogy ez a ház nem kastély, de egy történelmi épület, amely eredetileg Műcsarnoknak épült. Szerintem jó döntés a főtengelyébe egy díszkertet helyezni, még akkor is, ha az angol tájképi kertnek a szerkesztett rózsakert általában nem része. Mivel vannak árnyékosabb részei, ezért nemcsak rózsákat fogunk ültetni, hanem más virágokat is, például íriszeket, árnyékliliomokat.

Az új Nemzeti Galéria közönségét milyen kerti létesítmények szolgálják ki a múzeum közvetlen környezetében?

Minden egyes épület közvetlen környezetét külön tájépítész tervezi. Nekünk az a dolgunk, hogy odafigyeljünk, ezek összhangban legyenek a parktervekkel, hogy ne szülessen valami nagyon elütő dolog. Az új galéria közvetlen környezetalakítási terve majd a japán építész és a japán tájépítész kezéből kerül ki. A törekvés az, hogy az épület közvetlen környezetéből a látogató mind a négy irányba minél előbb a parkba, a zöldbe jusson ki. Az egyik ilyen távozási lehetőség például a kis dísztóhoz vezet. Ahol egyébként talál majd ligettérképet, átláthatja a park szerkezetét. Lesznek a közelben okos padok, wifi-ponttal, bubi kerékpárkölcsönző.

A játszó- és sportterek is üdítően modernek. Honnan merítették ezekhez az ötleteket, a mintákat. Például a liget délnyugati sarkában elhelyezkedő sportterek mellett lesz egy fantasztikus játszótér, több emelet magas, hálós mászóka- és csúszdarendszerrel.

Amit a látványterven megjelenítettünk az egy hálós mászórendszer, mely áttörtségével, átlátszóságával jól illeszkedik a filozófiánkba, miszerint próbáljunk a játszótéren is minél inkább természetesek maradni. A magas, nagyszabású elemeket persze számos egyéb játszóeszköz egészíti ki, hogy minden gyermekkorosztály megtalálja itt a szórakozását, és hogy a fogyatékkal élő gyermekeknek is legyen lehetőségük a kikapcsolódásra.

 

A focipályára is új műfű és műanyag burkolat kerül. De a négysávos futókör nem túlzás kicsit?

Ha a nagy futókörre gondol, az nem négysávos lesz. A nagy futókört 2 kilométer hosszúra és 1,8 méter szélesre terveztük, hogy két futó kényelmesen elférjen rajta egymás mellett, ha például valaki egy vak futót kísér, ne legyen ez gond. Ami négy sávos lesz, az más. A társadalmi egyeztetések során fölmerült, hogy a környékbeli iskoláknak szükségük lenne a tornaórákhoz rendes sport- és futópályára, 400 méteres és 60 méteres futáshoz, távolugráshoz, labdajátékhoz, és próbáljunk valamit adni, mert mostanáig a PECSA melletti, rossz állapotú, aszfaltos pályákat használták tornaórára. Ezért az Ajtósi Dürer sorhoz közel, a Vakok kertje alatt lesz egy új liget-létesítmény, egy kisebb sporttelep az iskolásoknak. Az ezt körülvevő 200 méteres futókör lesz négysávos. A PECSA melletti régi betonos pályákat megszüntetjük és azt a területet visszaadjuk a zöldnek.

Két helyen is lesz kutyafuttató.

Két zárt és egy nyitott kutyafuttatót terveztünk. Sok élményelemmel, itatóval. És kísérleti jelleggel megpróbálkozunk egy bekerítetlen területtel is, hiszen kutyát ugyan a jogszabály szerint póráz nélkül futtatni csak arra kijelölt helyen lehet, de ennek nem kell feltétlen bekerítettnek lennie.

Nagyon fontos és tetszetős, hogy egységes kiszolgáló épületrendszer kerül a parkba. Kicsit segítene értelmezni, hogy mire utal az alakjuk, miért ilyen lett a megjelenésük?

Ezeket az építményeket Kis Péter építész tervezte. A vázlattervi elképzelések szerint kör alaprajzzal, faburkolattal, illetve áttetsző falakkal épülnének, melyeket árnyékoló - pergolarendszer egészít ki. Formailag a fákra, facsoportokra utalnak vissza. Falaik legnagyobbrészt üvegből készülnek, hogy aki odabenn ül, az is kilásson a természetbe. Lesz köztük három vendéglátóhely, kínálatuk szerint sörkert, pihenőkert és egészségkert fantázianévvel. És lesz kilenc új illemhely is.

Végül is becsléseik szerint mennyiből lehet mindezt megvalósítani?

Nettó 15 milliárdba kerülne számításaink szerint. Jelenleg a vázlattervek elkészítését fejeztük be. A kiviteli tervek első üteme 2018 áprilisára lesz kész.

http://ligetbudapest.reblog.hu/varosliget-tajepiteszeti-megujitasa