TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL ELKÉPZELHETETLEN A VIDÉKFEJLESZTÉS JÖVŐJE

Az európai gazdálkodók támogatások nélkül nem tudnak rentábilisan gazdálkodni, ennek megfelelően szükség van támogatásokra. Ezeket azonban a versenyképesség növelésére kell elkölteni, jövedelmet kell létrehozni - hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen. 

 

A vidékfejlesztés jövője az Európai Unióban címmel rendezett az agrárium kilátásairól kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében, Tusnádfürdőn.

 

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a beszélgetés nyitányaként leszögezte: az európai gazdálkodók támogatások nélkül, nagyrészt a szigorú európai uniós szabályozások miatt nem tudnak rentábilisan gazdálkodni. Ennek megfelelően a támogatásokra szükség van, azonban ezeket a versenyképesség javítására kell fordítani, jövedelmet kell létrehozni. A rendelkezésre álló forrásokat fejlesztésre kell költeni, hiszen így lesz fenntartható az európai és a magyar mezőgazdaság. A hatékony és sikeres támogatáspolitikához egyértelmű és határozott elképzelések kellenek, hiszen csak azok mentén hozható létre érték, és teremthető meg a fenntartható vidék - tette hozzá a NAK elnöke.  

 

A vidéki élet gerince a mezőgazdaság, ez határozza meg a vidék létet - hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a NAK alelnöke. Ezt figyelembe véve alkották meg a magyar gazdákat célzó támogatási politikát, amely talán még túl színes is lett. Ez azzal magyarázható, hogy Magyarország megpróbált mindent megtenni a vidéki gazdálkodók érdekében. Kiemelt cél volt, hogy olyan támogatási rendszert hozzanak létre, amely minden célcsoportnak kedvez. Ez természetesen nem könnyű, mindenesetre fontos célkitűzés, hogy a támogatások valóban a gazdálkodóknál csapódjanak le, a gazdatársadalom legyen a támogatáspolitika haszonélvezője.

 

Szinay Attila, a Földművelésügyi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi kezdeményezéseket támogatni kell, de közben az állami szerepvállalásra továbbra is szükség van a szabályozási háttér kialakítása miatt.

 

A mezőgazdaság az alapja mindennek, hiszen fogyasztóként mindenki kapcsolatba kerül vele - mondta el Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke. A szakember szerint a támogatásokat fejlesztésre kell fordítani, hiszen a gazdálkodóknak is haladniuk kell a korral, ebben pedig a támogatások fontos szerepet játszanak. Csupán a fejlesztés iránya kérdés, ugyanis a gazdák a hozzáférhető pályázatok ismeretében határozzák azt meg. Fontos feladat a tisztességes piaci magatartás kialakítása, amely mind a termelőnek, mind a gazdálkodónak hasznos és követendő. Olyan piaci környezetet kell létrehozni, ahol mindenki megtalálja a maga számítását - tette hozzá.

 

 

A kutatás fontos szerepet játszik a vidékfejlesztésben, így a kutatási forrásokra érdemes pályázni, amiben Magyarország még nem szerepel túl jól - hívta fel a figyelmet Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. A digitalizáció jó irány a mezőgazdaság imázsának növelése érdekében, de a támogatások mellé kell egyfajta mentorálási funkció is - tette hozzá.

 

Lázár Zoltán, külgazdasági attasé szerint Kárpát-medencei szinten erős lobbitevékenységre van szükség, ez közös érdeke a régió országainak. Ebben Magyarország kiemelkedő szerepet vállal. A romániai tapasztalatokról szólva elmondta: a beruházások terén némi félelem, illetve távolságtartás jellemzi a székelyföldi gazdálkodókat, de a jövő mezőgazdasága érdekében komoly kockázatokat kell vállalni. A szakember szerint egy egységes, Budapest-Sepsiszentgyörgy vonalon létrehozott logisztikai hálózat nagyban elősegítené a helyi termékek piacra jutását, kedvező árképzés mellett.