Szabadság Múzeum

A Frihedsmuseet KoppenhágábanA Frihedsmuseet KoppenhágábanA koppenhágai Szabadság Múzeum (Frihedsmuseet) a világháború és a német megszállás áldozatainak emlékére létrehozott intézmény. Alapításának oka a terror bemutatása mellett azt példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló. Emlékeztet a Budapesti Terror Házára, amelynek deklarált szándéka csaknem megegyezik a dánéval. Azért vannak különbségek, de ezek megítélését az Olvasóra bíznám.

   Dániában is voltak a két világháború között szélsőjobboldali szervezetek (Holger Danske Mozgalom). Ezek örömmel fogadták, hogy 1940. április 9-én a mémetek megszállták az országot. Viszont a sárga csillag viselésére vonatkozó törvényt aláírását X. Keresztély király megtagadta, a rendelkezést Nikolaus von Falkenhorst tábornok, a megszálló csapatok parancsnoka hirdette ki, vezette be.

   A múzeum az elborzasztó eseményekről sem feledkezik meg. Például elkészítették egy haláltábor makettjét (barakkok, Appelplatz, gázkamra, krematórium). Mégis alapvetően a megszállással szembeni ellenállásnak állít maradandó emléket. Félszáz vitrinben elhelyezett tárgyak, fotók, rajzok, dokumentumok emlékeztetnek a megszállókkal szemben álló dán hazafiak tetteire. Már a megszállás másnapjától illegális csoportokat alapítottak, röpiratokat terjesztettek, kézi fegyvereket gyűjtöttek össze, sztrájkokat és szabotázs akciókat szerveztek, szövetséges katonákat bújtattak.

   Éjjelente Koppenhága és a semleges Svédország Helsingborg nevű városa közötti tengerszoroson át, 20 kilométert evezve, halászbárkákon csempészték át a politikai és vallási üldözötteket. Később titkos rádió adókat és kézi fegyver gyártó műhelyeket működtettek. Külföldön élő dánok beléptek a szövetséges hadseregbe és ejtőernyős bevetésre indultak a megszállt országba.

   A múzeum kertjében sétálva az jutott eszembe, milyen kevés nyilvánosságot kapott a magyar ellenállás a német megszállással és a nyilasok rémuralmával szemben. Például a  legnagyobb alakulat, a Budai Önkéntes Ezred, amely a szovjetek oldalán harcolni kész katonákból állt, Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt. A 2500 fős csapat részt vett a főváros felszabadításáért folytatott harcokban, katonái közül mintegy 600-an hősi halált haltak. Vagy az úgynevezett „Szír" fedőnév alatt harcoló csoport, amely 1944. november 22-én a felrobbantották az SS főhadiszállását a Metropol Szállóban. Továbbá kézigránátos támadást intézett a nyilasok Hűség Háza (ma: Terror Háza) ellen. 1944. december 2-án a Városi Színházban (ma: Erkel Színház) meghirdetett nyilas nagygyűlés megakadályozására felrobbantották a bejárati tartóoszlopokat. A katonai ellenállásról és az egyéni akciókról, pl. Bajcsy-Zsilinszky Endréről nem is beszélve.

   Befejezésül megemlítem a Szabadság Múzeum büszkeségét, a számos, elismerést, hálát, köszönetet kifejező emléktárgyat, plakettet, szobrot, levelet, okiratot, amelyet a világ különböző szervezetei küldtek a dánoknak hősi ellenállásukért. Megindítóak azok a rajzok, képek, faragványok, amelyeket a koncentrációs táborok dán foglyai, köztük gyermekek készítettek.

 Láng Róbert