HEPATITIS ABC

A HepaCare mobilalkalmazásA HepaCare mobilalkalmazásAhogy közeledik a Hepatitisz Világnap egyre több szó esik a hepatitis vírusokról. Tévhit azonban, hogy ezek a fertőzések csak a távoli egzotikus utazásokra vállalkozókat fenyegetnék csupán. A becslések szerint a Földközi-tenger kagylóinak akár 40 százaléka is hepatitis A vírussal fertőzött lehet, tehát akár már Olaszországban, vagy Horvátországban is nem kívánt kapcsolatba kerülhetünk e kórral.

A hepatitis fertőzést vírusok - az úgynevezett hepatotróp vírusok - okozzák, és korántsem mindegy, hogy a betegség melyik altípusával kerülünk kapcsolatba. A fertőződést az azt kiváltó vírustörzs szerint hepatitis A, B, C, D vagy E betegségnek nevezzük, amik jelentősen eltérnek egymástól.

 

A hepatitisz A betegség az egész világon elterjedt, a rossz higiénés viszonyokkal rendelkező országokban magas, a fejlődés fokával arányosan csökken az előfordulása. A hepatitis A vírus az emberi székletben található (a nem kezelt szennyvízből jutott be például a Földközi-tenger élővilágába is) és általában személyes érintkezés útján terjed. De fertőzhet szennyezett ivóvíz vagy étel fogyasztásával is, vagy olyan területekre történő utazáskor, ahol hepatitis A fertőzés fordul elő.

A betegség tipikus lappangási ideje 28 nap, de az esetek 90 százaléka tünetmentesen zajlik. Ez a vírus nem okoz krónikus májgyulladást, tehát a pár hetes betegség után teljesen meggyógyulhatunk. Aki egyszer átesett a betegségen, egy életre szóló védettséget szerez. Specifikus kezelésre nincs szükség, egyetlen antivirális szer sem bizonyult hatásosnak e vírus ellen. Hospitalizációra csak egyéb kísérőbetegség fennállásakor lehet szükség. E betegség esetében a legjobb módszer a megelőzés, az 1990-es évek közepe óta már biztonságos oltóanyag áll rendelkezésre.

 

A hepatitisz B infekció világszerte az egyik legelterjedtebb betegség. A hepatitis B vírus a szervezet minden szövetében jelen van, a májban a sejtek elhalását és gyulladást okoz. A vírust a vér és testnedvek terjesztik. A fertőzés forrása az ismert vagy fel nem ismert vírushordozó, a fertőzés leggyakoribb módja a szexuális kontaktus, ily módon 3-30%-ban vihető át. Közös borotva, fogkefe, törülköző, tetoválás, akupunktúra, vagy testékszerek egymás közötti cserélgetése is átviheti az infekciót. Fontos tudni, hogy nyállal nem vihető át a fertőzés.

 

A betegség lappangási ideje hosszabb, mintegy 90 nap. A betegség lefolyása kezdetben hasonló az A vírus által okozott fertőzéshez, azonban az esetek egy részében a szervezet nem tudja legyőzni a kórokozót, ekkor krónikus májgyulladás alakul ki. Ez az elhúzódó megbetegedés súlyos, maradandó májkárosodást, májzsugort, néha májtumort is okozhat. A felnőttkorban kapott akut B-hepatitis mintegy 5-10 százalékban alakul krónikus betegséggé. Az akut B-hepatitis kezelése tüneti, a krónikus B-hepatitis kezelésében ma az antivirális szereké és az úgy nevezett alfa-interferonoké a vezető szerep.

 

Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy e típusnál is a megelőzés a legfontosabb, a hepatitis B elleni oltás megvéd a fertőzéstől. Az oltási sorozat általában három oltásból áll, melyet hat hónap alatt adnak be a megfelelő védettség kialakulásához.

 

A hepatitisz C talán az a „fajta" betegség, amiről a legkevesebbet hall a közvélemény. A C vírus szintén vérrel és ritkábban testnedvekkel (szexuális úton) terjed, azonban fertőződés esetén lényegesen gyakrabban alakul ki elhúzódó betegség és maradandó májkárosodás, májzsugor. Hepatitisz C vírusfertőzés esetén az érintettek 60-70 százalékánál kialakul a krónikus májbetegség, 5-20 százalékánál pedig a májzsugor. A másik nagyon fontos különbség, hogy az orvostudomány nem rendelkezik hatékony védőoltással a hepatitisz C vírus ellen, a vírus mutálódási képessége/sebessége miatt. Így a C vírus esetén a legjobb védekezési lehetőség a fertőzött vérkészítmények kiszűrése, a közös tűhasználat kerülése. Tetoválással és testékszer behelyezésével is fertőzhet, ha a festék, a tű vagy az ékszer fertőzött. Szexuális úton nagyon ritkán terjed, főleg akkor, ha vérzés (sérülés) van. Ez a vírus sem terjed nyállal.

 

A betegség kezelésében az alfa-interferonok mellett a vírusszaporodást gátló gyógyszerek jönnek szóba. Várólista alapján elérhetőek Magyarországon a legkorszerűbb direkt vírusellenes terápiák, melyek 95% feletti gyógyulási arányt biztosítanak, akár előrehaladott májbetegség esetén is.

 

A hepatitisz D emberben csak hepatitis B vírussal együtt okoz májbetegséget, ezért a májgyulladásnak ez a fajtája azokat fenyegeti, akik hepatitis B vírussal is fertőződtek.  Általában súlyos májgyulladást okoz, amely gyorsan májzsugorhoz vezet.  A hepatitisz D fertőzöttek többsége 1992 előtt kapott vért vagy vérkészítményt. A hepatitisz B elleni védőoltás a D-vírussal történő fertőződés esetére is védelmet biztosít.

 

A hepatitisz E vírus főleg a trópusokon fordul elő, terjedése módjában, tüneteiben és a lefolyásában is a hepatitisz A által okozott májgyulladáshoz hasonló, idült májbetegség nem alakul ki, csak immunkárosodás mellett fordulhat elő. Van azonban állatokról emberre terjedő formája is. Ritkán alakul ki súlyosabb, esetenként májelégtelenséghez vezető forma, elsősorban várandós nőkben. Magyarországon esetenként, de egyre gyakrabban fordul elő ilyen fertőzés. Megelőzésére védőoltás nincs, de a higiénés szabályok betartásával, kézmosással, a zöldségek és gyümölcsök mosásával, a húsok és húskészítmények megfelelő hőkezelésével a fertőzés terjedése megelőzhető.

 

 

HEPATITISZ A-VÍRUS

HEPATITISZ B-VÍRUS

HEPATITISZ C-VÍRUS

HEPATITISZ D-VÍRUS

HEPATITISZ E-VÍRUS

Milyen betegséget okoz

Akut betegséget okoz, krónikus betegség nem fejlődik ki.

Májsejtkárosodás, krónikus gyulladás, májzsugor, tumor alakulhat ki.

Májsejtkárosodás, krónikus gyulladás, májzsugor, tumor alakulhat ki.

Csak hepatitisz B-vírussal fertőzötteknél okoz májbetegséget

Krónikus betegséget ritkán okoz, állatokról emberre terjedő formája is van. .

A tünetek megjelenésének időpontja a fertőzés után

2-7 hét, átlagosan 4 hét.

Akut betegség esetén 6-23 hét, átlagosan 17 hét.

Krónikus betegség esetén 5-50 év!

Krónikus betegség esetén 20-50 év!

Akut betegség ritka, ekkor 2-25 hét, átlagosan 7-9 hét.

2-8 hét.

2-9 hét, átlagosan 60 nap

Terjedés módja

Széklettel, szájon keresztül. Fertőzött étellel, vízzel.

Vérrel, testnedvekkel, fertőzött fecskendővel, testékszerek behelyezésekor, tetováláskor. Anyáról gyermekre. Nemi úton.

Fertőzés vérrel és tűvel, testékszerek behelyezésekor, tetováláskor, Ritkán anyáról gyermekére.

Fertőzött vérrel és tűvel, nemi úton.

Széklettel, szájon keresztül. Fertőzött étellel, vízzel.

Tünetek

Világos széklet, sötét vizelet, hányinger. Láz, hasi fájdalom, sárgaság. Lehet tünetmentes is.

Leggyakrabban influenzaszerű tünetek. Sötét vizelet, világos széklet, sárgaság, hányinger, láz, de lehet tünetmentes is.

Sokáig teljesen tünetmentes, illetve jellegtelen: fáradékonyság, hasi kellemetlenségek.

Hepatitisz B-vírus-fertőzéséhez hasonló tünetek.

Hepatitisz A-vírus-fertőzéshez hasonló tünetek.

Krónikus betegség kezelése és annak hatékonysága

Nincs.

Interferon vagy direkt vírusellenes szerek.

A betegség kezelésében az alfa-interferonok mellett a vírusszaporodást gátló gyógyszerek jönnek szóba. Várólista alapján elérhetőek Magyarországon a legkorszerűbb direkt vírusellenes terápiák, melyek 95% feletti gyógyulási arányt biztosítanak, akár előrehaladott májbetegségnél is.

Interferon, eredményessége kicsi.

Nem alakul ki.

Megelőzés, védőoltások

Lehetséges.

Lehetséges, ma kötelező oltás 13 éves korban.

Nincs védőoltás.

Hepatitisz B elleni oltással a hepatitisz D is megelőzhető.

Nincs védőoltás hazánkban.

Veszélyeztetettek

Fertőzött egyének családtagjai. Fertőzött vidékre utazók.

Fertőzött anya újszülöttje, szexuális partnerek. Intravénás droghasználók, egészségügyi dolgozók dializált betegek.

Vért vagy vérkészítményt kaptak 1993 előtt. Egészségügyi dolgozók, dializáltak, Intravénás droghasználók.

Intravénás droghasználók, hepatitisz B-vírussal fertőzöttek szexuális partnerei.

Fertőzött területre utazók, terhesek.