Europarlament 2007. március 12-15., Strasbourg

  euparlamentAz Európai Parlament következõ plenáris ülésén a képviselõk megvitatják a március 8-9-ei EU-csúcs tapasztalatait, beleértve a közösség ötvenedik születésnapján kiadandó berlini nyilatkozat tervezett tartalmát is. Az EP szavaz Lévai Katalinnak az online zenei szolgáltatások után fizetendõ jogdíjakról szóló jelentésérõl. Az EP március 12. és 15. között tartja következõ plenáris ülését, a franciaországi Strasbourgban.  Még az ülés kezdete elõtt emlékezik meg a parlament a terrorizmus elleni világnapról. Az eseményen mintegy 500 francia, angol, spanyol és német iskolás vesz részt. 17 órakor Hans-Gert Pöttering EP-elnök mond beszédet. A hétfõi napirenden szerepel Lévai Katalin jelentése az online zenei szolgáltatásokkal kapcsolatos szerzõi jogokról (szavazás várhatóan kedd délben). A képviselõk ugyancsak hétfõn vitáznak a nemek közötti esélyegyenlõséggel foglalkozó szöveggel (a jelentéstevõ: Sartori). Kedd délelõtt az Európai Bizottság 2008-as politikai stratégiája lesz a téma, majd a biotechnológiával (Virrankoski), a borjúhús minõsítésével (Bourzai), valamint az Európai Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (Leichtfried) foglalkozó jelentéseket tárgyal a parlament, délután pedig például a nukleáris leszerelés lesz a téma. Szerda délelõtt a március 25-én kiadandó berlini nyilatkozatról és a március 8-9-ei EU-csúcsról vitáznak az EP, valamint a Tanács és az Európai Bizottság képviselõi. Délután többek között a bosznia-hercegovinai helyzetet (Pack) vitatják meg.  INTÉZMÉNYEK EP-vita a berlini nyilatkozat elõtt Március 14-én a március 25-én kiadandó berlini nyilatkozatról osztják meg egymással nézeteiket az EP-képviselõk, a német elnökség és az Európai Bizottság. Az unió 2007. március 25-én ünnepli az Európai Közösséget létrehozó római szerzõdés aláírásának 50. évfordulóját. Az EU-tagállamok a mostani elnökséget adó ország fõvárosában, Berlinben adnak ki ünnepélyes nyilatkozatot, amelyben hitet tesznek az európai értékek mellett, és iránymutatást fogalmaznak meg az unió elõtt álló kihívások - energiabiztonság, klímaváltozás, szociális modell - kapcsán.  Az EP szerdán, március 14-én tart vitát a deklarációról. A német elnökséget Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, a bizottságot Margot Wallstöm alelnök képviseli majd. A dokumentum pontos szövege még nem elérhetõ, arról még a március 8-9-ei, brüsszeli EU-csúcson is vitáznak az állam- és kormányfõk. A Tanács nyilatkozata - Berlini nyilatkozat    A március 8-9-ei EU-csúcs értékelése Az EP, a Tanács és az Európai Bizottság képviselõi szerdán, március 14-én vitáznak a március 8-án és 9-én, Brüsszelben tartott EU-csúcs eredményeirõl. Az uniós állam- és kormányfõk március 8-9-én tanácskoznak Brüsszelben. A csúcs témái között szerepel a szociális kohézió, az energiapolitika, a klímaváltozás elleni harc, a belsõ piac kiteljesítése, a bürokrácia csökkentése.  Az EU-országok vezetõi tárgyalnak a római szerzõdések 50 évvel ezelõtti aláírása alkalmából, március 25-én, Berlinben kiadandó nyilatkozat tartalmáról is. A parlamenti vitában a Tanácsot a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier, a bizottságot Günter Verheugen képviseli.  Vita az Európai Bizottság 2008-as politikai stratégiájáról Az Európai Bizottság és az EP képviselõi vitatják meg az elõbbi jövõ évre vonatkozó stratégiáját március 13-án. Az EB 2008-as politikai stratégiája többek között ezekkel a témákkal foglalkozik: foglalkoztatás, energia, klímaváltozás, migráció, növekedés, biztonság, szabadságjogok, az EU növekvõ szerepe a világban. A tervezet kitér az uniós alkotmányozás kérdésére is. Az Európai Bizottság 2008-as politikai stratégiája (angolul)http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/doc/aps_2008_en.pdf  IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMÛKÖDÉS Lévai Katalin jelentése az online zeneszolgáltatások szerzõi jogairól A kulturális sokszínûséget veszélyezteti az online zeneszolgáltatásokhoz kapcsolódó jogdíjakról szóló bizottsági ajánlás - áll Lévai Katalin jelentésében. A képviselõk szerint ugyanis az a nemzeti jogkezelõk ellehetetlenüléséhez, a jogtulajdonosok és nemzetközi jogkezelõk aránytalan koncentrációjához vezet. A képviselõk kötelezõ uniós szabályozást szeretnének, és a felhasználás, a letöltés országának díjai szerint határoznák meg a szerzõi jogdíjakat. 

2005. október 18-án az Európai Bizottság ajánlást fogadott el ?a jogszerû online zeneszolgáltatás határokon átnyúló kezelésérõl?. Charlie McCreevy, a belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs uniós biztos ezt az ajánlást olyan nem-kötelezõ érvényû (soft-law, puha szabályozási) eszköznek nevezte, amelynek rendeltetése, ?hogy a piacot a helyes irányba terelje?.  Erre a javaslatra reagál most saját kezdeményezésû jelentésben az Európai Parlament. A jelentéstevõ a szocialista Lévai Katalin

 

Mint Lévai Katalin az indokolásban megjegyzi, ?az ajánlás nagy horderejû következményeket gyakorol a szerzõi jogdíjak piacára, és a piac legfõbb szereplõi már ezen az alapon cselekszenek?. Az ajánlás elsõdleges célja, hogy az online zenei szolgáltatások szerzõi jogainak közös kezelését az új technológiák fejlõdéséhez igazítsa.

 Repertoármonopólium 

Az indokolás megemlíti, hogy a bizottsági ajánlás a kisebb jogtulajdonosok szerint ösztönzést nyújthat a nagyobb kiadók számára, hogy az úgynevezett ?nemzetközi repertoárt? vonják ki a közös jogkezelõ társaságok nemzeti hálózatából, és adják egyetlen vagy rendkívül csekély számú, nagy jogkezelõ kezébe. A tervezet Lévai szerint így ?potenciálisan versenyellenes, mivel valószínûsíthetõen tényleges oligópóliumhoz vezet, ahol a piaci hatalom néhány nagy jogtulajdonos és szintén kis számú, jelentõs jogkezelõ kezében összpontosul?.

 

A jelentéstevõ úgy véli, ez az európai kulturális sokszínûséget is veszélyeztetheti, mivel ?a nemzetközi repertoár kivonása a nemzeti közös jogkezelõk hálózatából valószínûleg számos nemzeti jogkezelõt a tevékenysége felszámolására kényszerít, ez pedig káros hatással van a helyi és a kisebbségi repertoárokra?.

 

A képviselõk szerint ?a nemzeti közös jogkezelõknek továbbra is fontos szerepet kell játszaniuk az új és kisebbségi jogosultak, a kulturális sokszínûség, a kreativitás és a helyi repertoár elõmozdításának támogatásában, ami feltételezi, hogy a nemzeti közös jogkezelõk kulturális hozzájárulások visszatartására vonatkozó joga megmarad?.

 Ajánlás helyett kötelezõ szabályozás 

Az EP-képviselõk a jelenlegi, nem kötelezõ ajánlás helyett kötelezõ keretirányelvvel szabályoznák az online zenei szolgáltatások szerzõi jogviszonyait. Ez már az együttdöntési eljárás körébe tartozna, tehát az Európai Parlamentnek is nagy beleszólása lenne az új jogszabály kialakításába.

 

Az EP szakbizottsága az uniós szabályozástól többek között a következõket várja el:

 

?        biztosítson magas szintû védelmet és egyenlõ bánásmódot a jogosultak számára

?        alapuljon a jogosultak közötti szolidaritásra és a megfelelõ, igazságos egyensúlyra a jogkezelõk között

?        segítse elõ az alkotókészséget és a kulturális sokszínûséget

?        kerülje el a szerzõi jogdíj szintjének leszorítását úgy, hogy a felhasználók engedélyezését a szerzõi jog által védett alkotás felhasználásának országában (az ún. ?célországban?) esedékes díjak szerint teszi lehetõvé, és segítse, hogy a jogosultaknak fizetendõ jogdíjak elérjék a megfelelõ szintet

?        õrizze meg a közös jogkezelõk kulturális és szociális szerepét, biztosítva egyúttal, hogy a lehetõ leghatékonyabb módon kezeljék a jogosultak alapjait

?        õrizze meg a jogdíjak kölcsönös beszedésének jelenlegi rendszerét, amelyben a közös jogkezelõk járnak el tagjaik nevében

 

Az EP-képviselõk szerint a kölcsönösségi rendszer teljes körû, valamennyi jogosult javára szolgáló mûködésének biztosítása érdekében meg kell tiltani, hogy a jelentõsebb jogosultak és a közös jogkezelõk a jogdíjak közvetlen beszedésére irányuló kizárólagos megbízásokat kössenek, ?mivel ez a nemzeti közös jogkezelõk gyors megszûnéséhez vezetne és aláaknázná a kisebbségi repertoárok, valamint az európai kulturális sokszínûség helyzetét?.

 

A parlamenti szakbizottság egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy bár ?az ajánlás csak a zenei felvételek online eladásának tervezett szabályozására vonatkozik, a pontatlan szöveg alapján azonban más, zenei felvételeket tartalmazó online szolgáltatásokra (pl. rádióadások) is alkalmazható lenne?. A képviselõk felszólítják a bizottságot, tegye egyértelmûvé, hogy az ajánlás kizárólag a zenei felvételek on-line árusítására vonatkozik.

 Háttér 

A jogdíjakat beszedõ társaságok a szerzõk és egyéb jogosultak, így például kiadók társaságai. A gyakorlatban a jogkezelõk nemzeti szinten (természetes) monopolhelyzetben vannak. A jogosultakat saját országukban a jogkezelõk közvetlenül képviselik, harmadik országokban pedig választott jogkezelõjük és a többi európai és más országbeli jogkezelõk között kétoldalú tárgyalásokon létrejött kölcsönös megállapodásokon keresztül. Ez a rendszer nem csak a nagy jogosultak, hanem a kis és helyi szerzõk megfelelõ piaci képviseletét és a begyûjtött jogdíjakhoz való hozzájutását is garantálja - áll a jelentés indokolásában.

 

Az ajánlás célja, hogy lehetõséget biztosítson a jogosultak számára az igényeiket leginkább kielégítõ jogkezelõ kiválasztására. Más szóval, a jogkezelõk közötti verseny alapjául az egyes jogkezelõk közötti, a jogosultak megszerzésére irányuló versenynek kellene szolgálnia. A jelentéstevõ szerint ez - bár a jogosultak érdekeit látszik szolgálni - a gyakorlatban a jogosultak már most a saját maguk által választottak jogkezelõket bízzák meg. ?A valóságban számos példa van arra, hogy a sikeresebb szerzõk például saját országukon kívül mûködõ jogkezelõkkel dolgoznak. A kis jogosultak számára ez a gyakorlatban általában kevéssé kivitelezhetõ? - fogalmaz a szöveg.

 

A nemzeti jogkezelõknek a nemzetközi szerzõi jogokból begyûjtött jogdíjakkal összefüggõ forgalomvesztesége egyre nehezebbé tenné a nemzeti jogkezelõk számára a mûködést, ugyanis költségeiket a kisebb számú helyi jogosultakra kellene hárítaniuk. Ha egy nemzeti jogkezelõnek be kell fejeznie tevékenységét, nem valószínû, hogy a kis jogosultak ugyanazt a szintû szolgáltatást kapnák egy másik országban mûködõ jogkezelõtõl, ahol például még a nyelv is különbözik. A jelentéstevõ úgy véli, a szerzõi jogok közös kezelésének területén a verseny ?õsrobbanáshoz? hasonló bevezetése nem kivitelezhetõ, mivel visszafordíthatatlan károkkal járna Európa kulturális sokszínûségére nézve.

 

A tisztességes és ellenõrzött versenyt bevezetésére egy olyan rendszert kellene bevezetni a jelentéstevõ szerint, amelyben a szerzõk bevételeit annak az országnak az árfolyamán határozzák meg, amelyben a fogyasztó az adott zenedarabot megvásárolja (letölti). A ?célország? szerinti tarifa alkalmazása a jogkezelõk által kínált szolgáltatások hatékonyságán (különösen a költségcsökkentésen) alapuló, és nem pedig a jogosultak jogdíjainak leszorításán alapuló versenyhez vezet - véli Lévai Katalin.

  Jelentéstevõ: Lévai Katalin (PES, HU)Jelentés: A6-0053/2007Téma: A szerzõi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelése a jogszerû online zeneszolgáltatás terén Szakbizottság: Jogi Bizottság  Eljárás: saját kezdeményezésVita: 2007. március 12., hétfõ A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0053&L=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2008Lévai Katalinhttp://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=L%C3%A9vai&partNumber=1&language=HU&id=28200  NÕK JOGAI/ ESÉLYEGYENLÕSÉG Határozottabb fellépést sürget az EP a nõi esélyegyenlõségért Az uniós és tagállami erõfeszítések ellenére az EU-ban még mindig átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nõk a férfiaknál. Az EP nõjogi szakbizottsága ezért a nemzeti cselekvési tervekben és a költségvetésekben is garantálná a nemek közötti esélyegyenlõség figyelembe vételét. A képviselõk például kötelezõ apai szabadsággal, adócsökkentéssel csökkentenék a gyermekes nõk terheit, és az elõítéletes gondolkodás elleni fellépésre ösztönöznék a médiát. ?A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv, 2006?2010? címmel adott ki közleményt tavaly márciusban az Európai Bizottság. Az EP most a nõjogi szakbizottság, Amalia Sartori (néppárti, olasz) által jegyzett, saját kezdeményezésû jelentésével reagál erre a dokumentumra.  Az EP szakbizottsága általánosságban úgy véli, a bizottsági ?ütemterv egyetlen új jogalkotási javaslatot sem tartalmaz?, és nem határozza meg a tagállamok feladatait sem. Riasztó mértékû a nõk elleni erõszak A szakbizottsági szinten elfogadott jelentés szerint ?a nõkkel szembeni erõszak az emberi jogok megsértésének legelterjedtebb, földrajzi, gazdasági vagy társadalmi határokat nem ismerõ formája, és a nemzeti, közösségi és nemzetközi erõfeszítések ellenére az erõszaknak áldozatul esõ nõk száma riasztó?.  A képviselõk úgy vélik, a szakképzés, a személyi szolgáltatások, a munkavállalás, a családi kötelezettségek, a nyugdíjjogosultság és a különválás vagy a házasság felbontása esetén a nõket megkülönböztetés sújtja, és a szegénység is nagyobb arányban fenyegeti õket. Egyenlõ munkáért egyenlõ bért a nõknek A szöveg kiemeli: ?az egyenlõ díjazásra vonatkozó közösségi jogszabályok és nemzeti rendelkezések ellenére a két nem között komoly bérezési különbségek vannak, és az EU-ban a nõk átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál?. A jelentés ?felkéri a tagállamokat, hogy a foglalkoztatásra és társadalmi integrációra vonatkozó nemzeti cselekvési terveikbe építsék bele vagy erõsítsék meg bennük azokat az intézkedéseket, amelyek elõsegítik, hogy a nõk munkaerõpiacra történõ belépése után azonos munkáért azonos megbecsülésben és egyenlõ díjazásban részesüljenek?. A képviselõk ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy számolják fel a nemekhez kötõdõ munkaerõpiaci sztereotípiákat, és ösztönözzék a férfiak munkavállalását ?az elsõsorban nõk által uralt ágazatokban és pozíciókban, például az általános iskolákban és a gondozólétesítményekben?. Európai nõjogi charta és Madame Lisszabon A képviselõk felkérik a bizottságot, ?segítse elõ egy európai nõjogi charta létrehozását, amely átveszi a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaiból, az európai és tagállami jogszabályokból eredõ alapjogi és esélyegyenlõségi alapelveket, és amely feltünteti azokat a nemzeti, közösségi és nemzetközi szintû referenciaintézményeket és -szervezeteket, amelyekhez az Európai Unióban állampolgársággal rendelkezõ vagy ott lakó nõk jogaik megsértése esetén fordulhatnak?. A képviselõk arra is felkérnék az uniós országokat, hogy ?a lisszaboni stratégia végrehajtása keretében nevezzenek ki nemzeti felelõst a nemek közötti egyenlõség területén (?Madame Lisszabon?)?. Az õ feladata annak biztosítása lenne, hogy a különféle nemzeti tervek, költségvetések elfogadása során vegyék figyelembe ?a nemek közötti egyenlõség dimenzióját?. Összeegyeztetni a családot a munkával Az EP azt kéri továbbá a bizottságtól, hogy ösztönözze a család és a munka összeegyeztethetõségére vonatkozó politikák kidolgozását. Ennek részeként az EP biztosítaná, ?hogy a munkahelyi megkülönböztetések felszámolása, a születések számának fellendítése és a nõk foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében az anyaság és apaság költségei a társadalom egészét terheljék?.  Emellett - akár éjszaka is nyitva tartó szolgáltatóhelyekkel ? javítanák ?a gyermekfelügyeleti szolgáltatások és az önellátásra képtelen személyeknek (gyermekeknek, fogyatékkal élõknek, idõseknek) nyújtott gondozási szolgáltatások elérhetõségét?. A képviselõk ?aktívan ösztönöznék az apákat és a férfi élettársakat, hogy használják ki a rendelkezésükre álló rugalmas munkaidõ-beosztás nyújtotta lehetõségeket és vállaljanak részt a házimunkákban és családi feladatokban. A szakbizottság elképzelhetõnek tartaná ?például a kötelezõ apai szabadság egy kezdeti formájának kidolgozását? is. Adócsökkentést a kisgyermekes nõknek és az óvodát fenntartó vállalatoknak A képviselõk biztosítani kívánják, ?hogy azok a nõk is nyugdíjhoz jussanak, akiknek fokozott családi kötelezettségeik miatt rövid vagy megszakított szakmai pályafutása nem biztosít megfelelõ nyugdíjat?.  A szakbizottság azt is kéri, hogy ?terjesszék a kisgyermekes munkavállaló nõk esetében alkalmazott személyi jövedelemadó-csökkentéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, továbbá tegyék lehetõvé a társasági adó csökkentését is azon társaságok esetében, amelyek saját munkahelyi óvodát hoznak létre?. Elõítéletek a médiában Az EP nõjogi szakbizottsági arra kéri a bizottságot, ?hogy ? például a Média 2007 program keretében ? hozzon intézkedéseket, amelyekkel mozgósíthatja a médiát az általa közvetített elõítéletekkel szemben?.  A parlament például a média képviselõinek részvételével mûködõ ?állandó konzultációs fórumok? segítségével támogatná, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az esélyegyenlõség ügyére. Emberkereskedelem, nemiszerv-csonkítás A parlamenti szakbizottság arra szólítja fel az Európai Bizottságot, végezzen kutatásokat a nemi alapú erõszak kiváltó okairól, a prostitúcióról és a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemrõl. A képviselõk azt kérik a bizottságtól, terjesszen elõ irányelvjavaslatot a nõk elleni erõszak leküzdésérõl. Az EP azt is követeli, ?vezessék be az egészségügyben foglalkoztatott személyek által végzett (fõleg egyes bevándorolt közösségekben dívó - a szerk.) nõi nemiszerv-csonkítások kötelezõ nyilvántartását, és vonják be az ilyen gyakorlatot folytató orvosok mûködési engedélyét?. Az EP-képivselõk szerint a nõk jogainak tiszteletben tartását maximálisan figyelembe kell venni az EU és a tagjelölt országok viszonyában, illetve az EU szomszédsági, kül- és fejlesztési politikáiban. Háttér: az Európai Bizottság 2006-2010-es ütemterve Az Európai Bizottság által elõterjesztett dokumentum a következõ prioritásrendszert határozza meg: 1. A nõk és a férfiak egyenlõ gazdasági függetlenségének megvalósítása:a)                  A lisszaboni célok elérése;b)                  A nõk vállalkozásainak ösztönzése;c)                  A nemek közötti egyenlõség a szociális védelemben és a szegénység elleni küzdelemben;d)                  A nemek közötti egyenlõség dimenziójának elismerése az egészségügy területén;e)                  A többszörös, különösen a bevándorló és az etnikai kisebbségekhez tartozó nõkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem; 2. A szakmai tevékenység és a családi élet közötti egyensúly elõmozdítása:a)                  Rugalmas munkaidõ a nõk és férfiak számára;b)                  A gondozási szolgáltatások bõvítése;c)                  Jobb összeegyeztethetõséget célzó politikák a nõk és a férfiak számára; 3. Annak elõmozdítása, hogy a nõk és a férfiak egyenlõ arányban vegyenek részt a döntéshozatalban:a)                  A nõk részvétele a politikában;b)                  Nõk a gazdasági döntéshozatalban;c)                  Nõk a tudomány és a technológia világában; 4. A szexuális bûncselekmények és az emberkereskedelem felszámolása:a)                  A szexuális bûncselekmények felszámolása;b)                  Az emberkereskedelem felszámolása; 5. A társadalomban a nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása:a)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása az oktatásban, a képzésben és a kultúrában;b)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása a munkaerõpiacon;c)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása a médiában; 6. A nemek közötti egyenlõség elõmozdítása az EU-n kívül:a)                  Az uniós jogszabályok alkalmazása a csatlakozó, a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országokban ;b)                  A nemek közötti egyenlõség elõmozdítása az európai szomszédsági politikában, valamint a kül- és a fejlesztési politikában;  Az Európai Bizottság közleménye: A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv, 2006?2010http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0092:FIN:HU:HTML Jelentéstevõ: Amalia Sartori (EPP-ED, IT)Jelentés: A6-0033/2007Téma:  A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv 2006?2010 Szakbizottság: Nõjogi és esélyegyenlõségi Bizottság  Eljárás: saját kezdeményezésVita: 2007. március 12., hétfõ A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0033&L=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2132Amalia Sartorihttp://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=4423&language=hu  KÖRNYEZETVÉDELEM Véget vetne a kegyetlen fókamészárlásnak az EP Évente többszázezer fókát mészárolnak le brutális módszerekkel. Március 15-én a fókákból készült termékek betiltásáról vitáznak az EP-képviselõk az Európai Bizottsággal. A képviselõk 2006 szeptemberében elfogadtak ugyanis egy errõl szóló írásbeli nyilatkozatot, a bizottság azonban nem támogatja a javaslatot.  2006. szeptember 28-án gyûlt össze a kellõ számú aláírás ahhoz az írásbeli nyilatkozathoz, amelyben az EP-képviselõk azt kérik az Európai Bizottságtól, ?haladéktalanul dolgozzon ki rendelettervezetet valamennyi grönlandi és hólyagosfóka-termék importjára, exportjára és értékesítésére vonatkozó tilalomról?. Az aláírók többek között azzal indokolják kérésüket, hogy az elmúlt négy év során több mint másfél millió - többségében három hónapnál fiatalabb - grönlandi fókát pusztítottak el az Atlanti-óceán északnyugati részén.  A szöveg szerint ?amikor legutóbb az 1950-es és 60-as években az évente elpusztított fókák száma a jelenlegi mértékû volt, a fókaállomány kétharmadával csökkent?. A dokumentum arra is hivatkozik, hogy ?egy nemzetközi állatorvos csoport megállapította, hogy az általuk megvizsgált leölt fókák 42 százaléka a megnyúzáskor még életben lehetett?. A kegyetlen eljárással, évente pusztán néhány napos munkával szerzett jövedelem ráadásul csupán a fókavadászok jövedelmének kevesebb, mint 5 százalékát adja - áll a nyilatkozatban. Az Európai Bizottság januárban kinyilvánította, nem ért egyet az uniós szintû tilalommal, úgy véli ugyanis, hogy elegendõ az az 1983-as jogszabály, amely korlátozza a fiatal fókák prémjének behozatalát.  Írásbeli nyilatkozat a fókákból készült termékek betiltásárólhttp://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2006-0369+0+DOC+XML+V0//HUAz Európai Bizottság idevágó honlapjahttp://ec.europa.eu/environment/biodiversity/animal_welfare/seals/index_en.htm  EMBERI JOGOK Elítéli az EU a finnugor mari nemzetiségû Galina Kozlova elleni támadást Az Európai Bizottság március 15-én közleményt tesz közzé az EP-ben az oroszországi mari kisebbséghez tartozó politikai aktivista, Galina Kozlova brutális megverése ügyében. Az oroszországi, finnugor mari kisebbség egyik szervezetének vezetõségi tagját, az Ontsöko címû lap szerkesztõjét, Galina Kozlovát január 25-én megtámadták, ideggázzal lefújták, és súlyosan bántalmazták az autonóm Mari Köztársaság fõvárosában, Joskar-Olában. A támadás mögött sokan politikai motivációt sejtenek, annál is inkább, mivel Kozlova férjét két éve hasonló módon megverték. Emberijog-védõ szervezetek jelentései szerint az utóbbi években a Mari Köztársaságban egyre több sérelem éri a demokráciát és a szólásszabadságot. A magyarral rokon mari nyelvet egyébként mintegy 600 ezren beszélik, az autonóm köztársaság Moszkvától mintegy 800 kilométerre keletre fekszik.  Az EP egyébként 2005 májusában már elfogadott egy állásfoglalást a mari kisebbség védelmében. Sajtóközlemény a 2005-ös állásfoglalásról http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+PRESS+DN-20050512-1+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU#SECTION1  KÖZLEKEDÉS Nagyobb hatáskör az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek Együttdöntési eljárásban, elsõ olvasatban tárgyalja az EP azt a bizottsági javaslatot, amely számos területre kiterjesztené az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség jogkörét. Ide tartozna a jövõben a pilóták szakszolgálati engedélyezése és a légiüzemeltetés is. 

Egy 2002 szeptemberében hatályba lépett rendelet kizárólagos szabályozási hatáskört biztosít az EU számára a légialkalmasság, valamint a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések környezetvédelmi megfelelése területén. Ugyanez a jogszabály hozta létre az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget, amely biztonsági szabványok kialakítására tesz javaslatot, felel a termékek, alkatrészek és berendezések (pl. repülõgépek, motorok és légcsavarok) típusalkalmasságáért és az EU-n kívüli szervezetek felügyeletéért. Emellett ellenõrzi a tagállamokat is, hogy biztosítsa a közösségi szabványok egységes végrehajtását.

 

Az Európai Bizottság mostani javaslata az ügynökség hatáskörét kiterjeszti a következõ területekre is: pilóták szakszolgálati engedélyei, légiüzemeltetés, harmadik országok légi jármûvei, közös felügyelet, minõsített szervezetek, nem büntetõ jellegû biztonsági kultúra, nemzetközi együttmûködés. A javaslat átalakítja az ügynökség felépítése és munkamódszereit, és módosítja finanszírozását is.

 

A parlamenti jelentéstevõ, a szocialista, osztrák Jörg Leichtfried igen pozitívan értékelte a javaslatot. A képviselõ azt ajánlja, hogy ?az ügynökségnek ne csak elméleti, hanem valós, gyakorlati hatásköröket is adjanak, hogy elláthassa a rá bízott feladatokat?.

 

Leichterfried felhívta a figyelmet arra, hogy az ügynökség problémákkal szembesül a tapasztalt személyzet toborzásakor a nyelvi készségek hiánya, és a relatíve alacsony fizetés miatt. (Az ügynökség személyzetének, mivel EU-tisztviselõk, kötelezõ legalább két idegen nyelvet ismernie, ugyanakkor a nemzetközi légi közlekedésben az angol a világnyelv, így számos magas rangú potenciális személyzeti tag nem felel meg ennek a kritériumnak. Másrészt az EU-s fizetések nem mindig versenyképesek ahhoz, hogy meggyõzzék a magas rangú potenciális személyzeti tagokat arról, hogy feladják vagy megváltoztassák jelenlegi állásukat - áll az indokolásban).

                    

A jelentéstevõ szerint a jövõben az ügynökség hatásköreit ki lehetne terjeszteni a repülõtér-biztonságra, a repülésbiztonságra és az ATM-re (légiforgalmi szolgáltatás) is. Ezeket a feladatokat jelenleg az Eurocontrol látja el.

  Jelentéstevõ: Jörg Leichtfried (PES, AT)Jelentés: A6-0023/200Téma: Európai Repülésbiztonsági Ügynökség Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelet módosításárólSzakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság  Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasatVita: 2007. március 13., kedd A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0023&L=HUJogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0228Jörg Leichtfriedhttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28251&language=hu  SZOCIÁLPOLITIKA Jelentés a vállalatok társadalmi felelõsségérõl A vállalatok társadalmi felelõssége (Corporate Social Responsibility, CSR) azt jelenti, hogy a cégek nagyobb felelõsséget vállalnak a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásuk kezeléséért. A CSR szabályozásáról szóló uniós vita megújítását javasolja jelentésében a brit, szocialista Richard Howitt. A CSR jegyében mûködõ vállalat nem csupán felelõsségteljesebb magatartást folytat, de nyíltabban elszámoltatható saját munkatársain kívül ? a többi között - a fogyasztók irányában is. Az utóbbi években a CSR elõretörése figyelhetõ meg Európában, melynek oka a globalizált gazdaság támasztotta új kihívásokban keresendõ ? véli a jelentéstevõ.  A szöveg szerint a vállalatok felelõsségteljes magatartásának esetleges EU-szintû szabályozásakor tekintettel kell lenni a tagállamok olykor jelentõsen eltérõ fejlettségi szintjére, ugyanis ?a vállalati magatartásra egyetlen modellt alkalmazni kívánó egységes módszer nem helyénvaló?. 

?A vállalatok társadalmi felelõsségének olyan új területekkel is foglalkoznia kell, mint például az élethosszig tartó tanulás, a munkaszervezés, az esélyegyenlõség, a társadalmi integráció, a fenntartható fejlõdés és az etika? - áll a jelentésében.

 

Richard Howitt felveti egy olyan EU-szintû címkézési rendszer bevezetését, ahol jelölnék az emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartását. Már csak azért is, mert a képviselõ szerint a társadalmi felelõsség alapján való mûködést épp a fogyasztók tudnák hatékonyan kikényszeríteni, ehhez azonban egységes, átlátható jelölési rendszerre lenne szükség.

  Jelentéstvõ: Richard Howitt (PES, UK)Jelentés: A6-0471/2006 Téma: A vállalatok társadalmi felelõssége: új partnerség Szakbizottság: Foglalkoztatási és Szociális Bizottság  Eljárás: saját kezdeményezésVita: 2007. március 12., hétfõ A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2006-0471&L=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0227Richard Howitthttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=2073&language=hu  MEZÕGAZDASÁG Jelentés a biotechnológiáról Ösztönözné a bio- és géntechnológia fejlesztését az EP szakbizottsága, amely szerint ezáltal jelentõsen csökkenteni lehetne a mûtrágya- és vízfelhasználást is. A képviselõk biztosítanák ugyanakkor, hogy el lehessen választani egymástól a hagyományos, illetve géntechnológiai módosítást alkalmazó termelést. 

Az Európai Bizottság ?Élettudományok és biotechnológia ? európai stratégia? címmel kiadott közleményére reagál az EP Kyösti Virrankoski (liberális, finn), nem kötelezõ érvényû jelentésével.

 

A szöveg szerint az EP ?a mezõgazdaság gazdasági életképességének és környezeti fenntarthatóságának javítása érdekében ösztönzi a biotechnológia fejlesztésére irányuló erõfeszítéseket az Európai Unióban?. A szakbizottság emellett ?úgy véli, hogy a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok, a jobb élelmiszerek, a nagyobb terméshozam, valamint a jobb minõségû és változatosabb termékek kevesebb nitráttal és más mûtrágyával, valamint kevesebb víz felhasználásával történõ termesztésének megkönnyítése érdekében fejleszteni kell a biotechnológia és a géntechnológia alkalmazását?.

 

A képviselõk szerint ?a fenntartható mezõgazdaság keretén belül több mezõgazdasági alapot kell a biotechnológiai ágazatra fordítani a közös agrárpolitikából, többek között a gazdálkodók biotechnológiai lehetõségek terén történõ továbbképzésére?.

 

A szakbizottság úgy véli, ?a biotechnológiai alkalmazások elõsegíthetik a növénytermesztésben a rovar- és gyomirtószerek, valamint a mûtrágyák használatának csökkentését, ami hozzájárul a környezet és az emberi egészség védelméhez?.

 

A jelentés felszólítja a tagállamokat, ?biztosítsák minden hagyományos növényt termesztõ termelõjük részére a gmsz-ek (genetikailag módosított szervezetek) általi megfertõzõdés elkerülésének jogát, valamint minden fogyasztó részére a géntechnológiával módosított vagy géntechnológiával nem módosított élelmiszerek közötti szabad választás lehetõségét?.

 

A szöveg szerint, ?az európai polgárok széles rétege, bár elvben nem ellenzi a biotechnológiát, nem támogatja a gmsz-eket. A képviselõk úgy vélik, ?a politikai döntéshozók, illetve az ipari és tudományos közösség, valamint a nem kormányzati szervezetek feladata egyértelmûen és átláthatóan ismertetni a polgárokkal a biotechnológiák elõnyeit és kockázatait?. Az EP szakbizottsága ?sajnálatát fejezi ki, hogy jelenleg a géntechnológiával módosított élelmiszerekrõl rendezett vita a szélsõségekig kiélezõdött?.

 Háttér 

2005-ben a géntechnológiával módosított növények termõterületét körülbelül 90 millió hektárra becsülték. A fõ termesztõk az Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada és Kína, közül az USA képviseli a teljes géntechnológiával módosított mûvelés 55 százalékát - áll a jelentéshez fûzött indokolásban. Az Európai Unióban a géntechnológiával módosított kukoricával kereskedõ tagországok a következõk: Spanyolország, Németország, Portugália, Franciaország és a Cseh Köztársaság.

 

Az elmúlt évtized során a gazdálkodók évente 11 százalékkal növelték a gm-növények termesztését, ugyanezen idõ alatt a gm-növényeket termesztõ országok száma 6-ról 21-re nõtt.

 

A rovarirtó szerek csökkenését az 1996-2004 közötti idõszakban összesen 172,500 MT aktív összetevõre becsülték, ami az e növényeken alkalmazott rovarirtó szerek 14 százalékos járulékos környezeti terheléscsökkenésnek felel meg - áll a szövegben.

  Jelentéstevõ: Kyösti Virrankoski (ALDE, FI)Jelentés: A6-0032/2007Téma: Biotechnológia: az európai mezõgazdaság elõtt álló perspektívák és kihívások Szakbizottság: Mezõgazdasági és vidékfejlesztési bizottság  Eljárás: saját kezdeményezésVita: 2007. március 13., kedd A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0032&L=HUJogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2059Kyösti Virrankoskihttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=2306&language=hu      De mi az a borjú? Az egyes EU-tagállamokban más és más számít borjúnak, így a fogyasztók az ugyanazon névvel ellátott termékek esetében sem lehetnek biztosak abban, hogy ugyanolyan húst vásárolnak. Ezt a helyzetet is rendezné az Európai Bizottság rendelettervezete. Az EP mezõgazdasági szakbizottsága szankciókkal tántorítaná el az értékesítõket a félrevezetõ termékmegnevezésektõl. 

A szarvasmarhafélékhez tartozó fiatal állat a borjú. Ez eddig rendben is volna, de az, hogy egészen pontosan mit is tekintenek borjúnak, tagállamonként változik a vágási kortól, takarmánytól, tenyésztési és fogyasztási szokásoktól függõen.

 

A Bernadette Bourzai (szocialista, francia) által jegyzett parlamenti jelentéssel a képviselõk a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésével foglalkozó bizottsági rendelettervezetet kívánják módosítani. A parlamentnek ezen a területen csak konzultációs jogköre van.

 Tej vagy gabona 

Ennek indokolásában az áll, hogy például Franciaországban a borjúk tápláléka nagyrészt tejbõl és tejtermékekbõl áll, és amikor az állatot 6 hónapnál idõsebb korban vágják le, már nem borjúnak, hanem ?fiatal marhának? számít.  Más országokban ? például Spanyolországban ? az állatokat gyakorlatilag kizárólag némi takarmánnyal kiegészített gabonával táplálják, és az állatok 14 hónapos koráig beszélhetünk ?borjúról? - áll a szövegben. Hollandiában ? a második legnagyobb európai borjúhústermelõ országban ? a két ág párhuzamosan van jelen. Létezik egyrészt a ?fehér borjú? ágazat, amely az össztermelés mintegy 85 százalékát adja, valamint a nyolcvanas évek elején megjelent, a kisebb arányt képviselõ ?rózsa borjú?, amely a második típusú tenyésztéshez tartozik.

 Egygyomrúból kérõdzõ  

Az indokolás kitér arra, hogy ?a kizárólag tejen nevelt borjú egygyomrú, és amint rostos táplálékot (széna vagy szalma) kezd fogyasztani, kérõdzõvé válik?. Mivel a tejben nincs vas ? ami nélkülözhetetlen a vörösvértestek létrehozásához vagyis a hús vörös színéhez ?, fehértõl rózsaszínig terjedõ, többé vagy kevésbé színezett hús az eredmény attól függõen, hogy más összetevõk kerültek-e a táplálékba - fogalmaz a szöveg.

 

Mivel - és itt jön az Európai Bizottság indokolása - ?általában semmilyen hivatkozás nincsen az állatoknak adott táplálékra, sem azok vágási életkorára vonatkozóan?, ?a fordításoknak köszönhetõen a piaci szereplõk és a fogyasztók nagyon eltérõ termékekkel találkoznak ugyanazon megnevezés alatt?.

 Növeli az értéket a borjú elnevezés 

Az e területen végzett tanulmányok azt mutatják egyébként, hogy a ?borjú? fogalom értéknövelõ kereskedelmi megnevezés, amit egyes kereskedelmi szereplõk arra használnak, hogy jóval magasabb piaci árat érjenek el, miközben pedig a nagyon eltérõ szag- és ízérzetet elõidézõ tulajdonságokkal rendelkezõ ?fiatal marha? húsát értékesítik  - így a magyarázat.

 Az európai termelés 30 százalékát Franciaország, 25 százalékát Hollandia, 18 százalékát Olaszország, 6-6 százalékát pedig Belgium és Németország adja. A fogyasztás még koncentráltabb, a franciák és az olaszok ugyanis együttesen az európai borjúfogyasztás 70 százalékát képviselik.  A bizottság javaslata 

Az Európai Bizottság pontos eladási megnevezések létrehozását javasolja, mégpedig a vágási életkor alapján. X-kategóriás lenne a 0?8 hónapos, és Y a 9?12 hónap közötti levágott állat húsa. Az elsõ kategóriában az eladási megnevezés mindig ?borjú? fogalmat használ majd. A második kategóriában más terminológia lép életbe (fiatal marha, vitellone, jungrindfleisch stb.), négy ország (Dánia, Görögország, Spanyolország és Hollandia) belsõ piacának kivételével, ahol a szokások és a kulturális hagyományok figyelembe vétele miatt továbbra is használható lesz a ?borjú? fogalom.

 

A ?borjú, borjúhús? fogalmakat, illetve minden egyéb, a javaslatban meghatározott kereskedelmi megnevezést tehát a továbbiakban már nem lehet a tizenkét hónapnál idõsebb állatok húsának címkézésénél használni.

 Szankcionálna az EP 

A jelentéstevõ szerint a javaslat fõ hiányossága, hogy semmilyen szankciórendszert nem ír elõ. Az EP szakbizottsága ezért olyan rendelkezéseket vezetne be, amelyek a tagállamok számára lehetõvé teszik arányos és elrettentõ szankciók meghozatalát a megállapított szabály betartásának elmulasztása esetére.

 

Az EP-képviselõk szerint ?helyénvaló elõírni, hogy a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát a kategóriájuknak megfelelõ betûvel, kereskedelmi megnevezésükkel és az állatok vágási korával jelöljék meg, és ezeket az adatokat tüntessék fel e húsok címkéjén?. A szakbizottság úgy véli, ?ezeknek az adatoknak a kereskedelmi okmányokon is szerepelniük kellene?.

  Jelentéstevõ: Bernadette Bourzai (PES, FR)Jelentés: A6-0006/2007Téma: A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése Javaslat a Tanács rendeletére a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésérõlSzakbizottság: Mezõgazdasági és vidékfejlesztési bizottság  Eljárás: konzultációVita: 2007. március 13., kedd A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0006&L=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0162Bernadette Bourzaihttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28143&language=hu  KÜLKAPCSOLATOK Aggódik az EP a bosznia-hercegovinai pártok radikalizálódása miatt A nemzetközi közösség nem fogja eltûrni egy etnikailag megtisztított blokkokból álló Bosznia-Hercegovina létrehozását - áll egy az EP plenáris ülése elé kerülõ jelentésben. A képviselõk többek között a nemzetközi törvényszékkel való megfelelõ együttmûködést, az etnikai korlátozások felszámolását, a határviták rendezését várják a balkáni országtól. Az EP szakbizottsága aggodalommal állapítja meg, hogy Bosznia-Hercegovinában a parlamenti választások és az elnökválasztás gyõztes, korábban mérsékelt pártjai ?egyre inkább radikális és nacionalista hangot ütnek meg?.  A Doris Pack (néppárti, német) által készített jelentés elítéli, hogy ?az ország területén tartózkodó, az egykori Jugoszlávia felbomlásához vezetõ háborúban tanúsított magatartásuk miatt a nemzetközi törvényszék által körözött személyek kiadása még mindig várat magára és bizonyos, a nyomozást segítõ dokumentumok is eltûntek?. A szöveg felszólítja Boszniát, rendezze határvitáit a szomszédos országokkal.  A képviselõk ?aggodalmukat fejezik ki a Bosznia-Hercegovinában továbbra is meglévõ etnikai korlátok miatt, amelyek akadályozzák a nemzeti identitás kialakulását?, és ?óva intenek minden olyan próbálkozástól, amelynek célja, hogy etnikumok számára kizárólagos területeket hozzon létre Bosznia-Hercegovinában?.   A nemzetközi közösség nem fogja eltûrni egy etnikailag megtisztított blokkokból álló Bosznia-Hercegovina létrehozását - áll a jelentésben.  A dokumentum mihamarabbi reformokat sürget az állam alkotmánya, a bíróságok, a közigazgatás, a vállalkozói környezet, az oktatás, a növény- és állategészségügy területein, valamint a környezetvédelem terén. A jelentés óv a közoktatásban etnikai alapon szervezett tanuló csoportok létrehozásától és rendõrségi reformot szorgalmaz. Doris Pack jelentésében emlékeztet arra, hogy az EU politikája továbbra is célul tûzi ki a térség integrálását. Az EP-képviselõ esélyt lát a térségben szolgáló EUfor-erõk létszámának csökkentésére.    Jelentéstvõ: Doris Pack (EPP-ED, DE)Jelentés: A6-0030/2007Téma: Bosznia-Hercegovina ; Javaslat az Európai Parlament ajánlására a Tanács részére Bosznia-HercegovinárólSzakbizottság: Külügyi Bizottság  Vita: 2007. március 14., szerda A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?objRefId=137990&language=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2290Doris Packhttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1191&language=hu  Újra prioritássá tennék az euro-mediterrán integrációt  Az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet kialakításának lehetõségét tárgyalja a parlamenti plenáris ülés. Az EP a mezõgazdaság liberalizálásával és az euro-mediterrán energiapiac kiépítésével adna új lendületet a barcelonai folyamatnak, valamint kidolgozná a ?millenniumi célok? mediterrán változatát.  Kadir Arif francia szocialista képviselõ jelentése szerint ?az euro-mediterrán integráció folyamatának újfent politikai prioritássá kell válnia az unió napirendjén?. A parlament úgy véli, hogy ?szükség van egy szabadkereskedelmi övezetre, amelynek célja a szegénység felszámolása, a munkanélküliség csökkentése, és a demokrácia megerõsítése?. A földközi-tengeri térségben megnövelt gazdasági együttmûködés kedvezõ kilátásokat nyújt a dél-európai tagállamok számára is.   ?Kapjon új lendületet a barcelonai folyamat? - azonban a szabadkereskedelmi övezet létrehozására kitûzött 2010-es határidõt felül kell vizsgálni - így a parlament. A jelentéstevõ hangsúlyozza a dél- és kelet-mediterrán országok regionális integrációjának, valamint a dél-dél irányú kereskedelem megerõsítésének fontosságát. Ezért felszólítja a térség többi országát, hogy ?csatlakozzanak a Marokkó, Tunézia, Egyiptom és Jordánia közötti 2004-es szabadkereskedelmi megállapodáshoz?. A képviselõk felszólítják a bizottságot, ?vegye figyelembe a dél- és kelet-mediterrán országok preferenciális tarifális kedvezményeinek elképzelhetõ erodálódását?, és kéri az EB-t, ?vezessen be egy kompenzációs eljárást ezen negatív hatások csökkentése érdekében?.  A dél- és kelet-mediterrán országok népességének egy harmada kevesebb, mint napi dollárból él. A parlament ezért felhívja az uniót, hogy ?fektessen be egy olyan egyedi cselekvési programba, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem - azaz dolgozza ki a ?millenniumi célok? program mediterrán változatát?.  A parlament ?érdeklõdéssel fogadja az ENPI ? az Európai Szomszédsági Politika pénzügyi szükségleteit fedezõ új eszköz ? létrehozását, valamint üdvözli a bizottság javaslatát, hogy a finanszírozást több mint 14 milliárd euróra emeli. A jelentéstevõ úgy véli, hogy ?már el lehet indítani az euro-mediterrán fejlesztési bankra vonatkozó projektet, és elsõ lépésként be kell vonni abba mind az európai, mind a déli parti érdekelt országokat?.  A mezõgazdasággal kapcsolatosan ?a piacok megnyitását közösen kell meghatározni és fokozatosan és kell végrehajtani? - fogalmaz a szöveg. ?A tárgyalások az egyes termékekre külön-külön térjenek ki, és tartsák szem elõtt az ún. ?kényes? termékek védelmének szükségességét, amelyeket ki kell zárni a teljes liberalizációból? - hangsúlyozzák a képviselõk. A parlament kulcsfontosságúnak tartja, hogy ?a dél- és kelet-mediterrán országok a transzeurópai hálózatokkal jobb átjárhatósággal rendelkezzenek?.  Központi szerepet szán az elõadó az euro-mediterrán energiapiac kiépítésének, és ?érdeklõdéssel fogadja a bizottság azon szándékát, hogy külsõ energiapolitikájában fontos szerepet ad Észak-Afrikának és Közép-Keletnek?. Továbbá üdvözli a REMEP platform (Rome Euro-Mediterranean Energy Platform) néven ismert energetikai együttmûködés földközi-tengeri térségben történõ megvalósítását, és a jelentõs szubregionális projekteket - például a Maghreb-országok villamosenergia-piacának az EU villamosenergia-piacával való fokozatos integrációját, a gázpiac integrációját a Mashrek-régióban.  ?A szabadkereskedelmi övezetet ki kell egészíteni a munkavállalók szabad mozgásának fokozatos és feltételekhez kötött engedélyezésével, figyelembe véve az európai munkaerõpiac helyzetét? - vélik a képviselõk. Ezen kívül a jelentéstevõ csökkentené a migránsok által hazaküldött átutalások költségeit is, és a vízumkiadást megkönnyítõ jogi és igazgatási eljárásokat alakítana ki.   Közös vita - EUROMED A Tanács és a Bizottság nyilatkozatai - Az euro-mediterrán kapcsolatok Az Euro-Mediterrán Parlamenti Közgyûlés Értekezlete (Tunézia)   Jelentéstevõ: Kader Arif (PES, FR)Jelentés: A6-0468/2006Téma: Az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozása Az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozásaSzakbizottság: Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság Eljárás: saját kezdeményezés  A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2006-0468&L=HUJogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2173Kader Arifhttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28137&language=hu  BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM Állásfoglalás a nukleáris leszerelésrõl Az EP március 13-ai napirendjén szerepel az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a leszerelésrõl szóló vita.  

A parlament az Európai Bizottság véleményének meghallgatását követõen állásfoglalást is elfogadnak a témában.

Perger István